bbc

Hatvan éve gyilkolták meg Kennedyt. Az amerikai elnök két évvel halála előtt fogalmazta meg: „Az egész világon szembe kell néznünk egy masszívan egységes és könyörtelen összeesküvéssel, amely elsősorban rejtett módszerekkel növeli a befolyási övezetét: beszivárgással a megszállás helyett, felforgatással a választások helyett, megfélemlítéssel a szabad döntés lehetősége helyett, inkább éjszakai gerillákkal, mintsem katonákkal nappal.” Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola.

– Szerkesztő úr, hazánkban egy propagandacsoport már 1990 óta próbálja nevetségessé tenni azokat, akik szerint összeesküvések vannak, működnek és hatnak. Kiknek lehet az érdeke az, hogy a társadalmak ne tudják: életüket jelentős részben titkos szervezetek összeesküvései irányítják, mérgezik, rontják el?

– Összeesküvések, merényletek, terrorista szervezetek, gyilkosságokra is szakosodott titkosszolgálatok és társaságok sajnos ősidők óta léteznek. Ezt megkérdőjelezni értelmetlen, hiszen látjuk a munkájuk „eredményeit”. A legnagyobb gondot ott látom, hogy az életünket a háttérből irányító befolyásos körök egy része igényt tart a merényleteket végrehajtó szolgálatok, illetve bűnöző szervezetek szolgálataira. John F. Kennedy esete is jelzi, hogy még az USA elnöke is bekerülhet a gazemberek célkeresztjébe. Mert joggal nevezhetjük gazembereknek a megrendelőket és persze a végrehajtókat is, hiszen a legdurvább módon megsértik a törvényeket. A demokratikusan megválasztott vezető politikusok likvidálása azért nevezhető különösen aljas és gyáva eljárásnak, mert ezzel arcul csapják a népakaratot. A gyávaság ott érhető tetten, hogy a sötétben bujkáló, rejtőzködő elkövetők nem vállalják a tettüket, és a kilétük gyakran titokban marad. A végrehajtókat nagy ritkán fülön csípik, de a megbízók kilétét általában homály fedi. Ezeknek az embereknek a gondolkodása, mentalitása fényévnyire van azoktól a tisztességes halandókétól, akik oly mértékben tisztelik az életet, hogy még egy hangyát sem taposnának el.

– Rejtett módszerekkel növeli a befolyási övezetét: beszivárgással a megszállás helyett, felforgatással a választások helyett – írta Kennedy, tökéletesen jellemezve a mai, az atlantikum által mozgatott ngo-kat. Miért kell nekünk, magyaroknak ma meghallanunk a 60 éve nyilvánosan kivégzett amerikai elnök figyelmeztetését?

– Kennedy jól ismerte azt a mechanizmust, amely nem a demokrácia keretein belül tevékenykedik, de alattomos módszerekkel befolyásolja annak működését. E gépezet irányítóinak útjában volt a népszerű elnök, mert nem tett eleget a kívánalmaiknak. Ezt titkosszolgálati ismeretek és tapasztalatok nélkül is könnyű megállapítani. Az 1963-as dallasi gyilkosság nagyon nehezen felderíthető, pedig tavaly decemberben 13 ezer dokumentumot hoztak nyilvánosságra. Akkor a Fox News volt műsorvezetője, a hazánkban is jól ismert Tucker Carlson kijelentette, hogy az elnök elleni merényletben benne volt a CIA. A meggyilkolt elnök unokaöccse, Robert F. Kennedy Jr. is hasonló véleményt hangoztatott. Máig tartja magát az a nézet, hogy a Warren bizottság jelentésével ellentétben nem egy magányos gyilkos, a kommunista Lee Harvey Oswald ölte meg az elnököt. A részvétele bizonyítottnak látszik, de nagy kérdés, hogy kiderül-e valamikor az igazság. Kennedy megállapítása a nem kormányzati szervezetek és a lobbisták aknamunkájáról, amelyekkel a megbízóik közéleti befolyását erősítik, nagyon találó. Magyarországon ez a fajta tevékenység a társadalom nagy részében ellenérzéseket szül, mert a polgárok hisznek a demokratikus eljárásokban és intézményekben.

Bánó Attila – archív

– Kennedy a FED-et akarta államosítani, belegyalogolva a magánpénzvilág érdekeibe. Alfred Herrhausen német nemzeti érdekeket akart érvényesíteni a pénzvilág rovására. Kennedy nyitott kocsival utazott hatvan évvel ezelőtt. Herrhausen páncélautóban közlekedett 1989-ben, ám ő sem kerülhette el a Kennedy-végkifejletet. Mai nemzeti politikusoknak hogyan kell szem előtt tartaniuk az évtizedekkel ezelőtti tragikus példákat?

– Az Egyesült Államok központi bankrendszere, a Federal Reserve System (FED) egy igen furcsa képződmény, amennyiben a világ legnagyobb, magántulajdonban lévő pénzügyi kartellje. Már a létezése is ellentmondásos, mert az amerikai alkotmány szerint a pénzkibocsátás, vagyis a pénzügyi szuverenitás gyakorlása a választott törvényhozás, a Kongresszus joga. Ebből következik, hogy a FED alkotmányellenes, és Kennedy elnök ezért is szerette volna rendezni viszonyát az állammal. Ezzel azonban olyan erőket fordított maga ellen, akik ma is dacolnak az alkotmánnyal, s ki tudja, talán ők állhattak a merénylet hátterében is.
Alfred Herrhausen, a Deutsche Bank vezérigazgatója, Helmuth Kohl megbízható tanácsadója szintén autóban ült, amikor Frankfurtban, 1989. november végén egy pokolgép végzett vele. Ő is darázsfészekbe nyúlt, miként annak idején Kennedy. Igaz, csupán olyan terveket dédelgetett, hogy a Kelet-közép-európai országok adósságát el kellene törölni, s megsegítésüket a Világbanknak és a Valutaalapnak kellene vállalnia. Ezt az ötletét 1989. szeptemberében, a két szervezet közgyűlésén is előadta. A tervet olyannyira komolyan gondolta, hogy a megvalósítás érdekében megvásárolt egy jelentős londoni pénzintézetet, s ezzel magára zúdította a bajt. Fricz Tamás politológus egyik írásának szavaival: „Herrhausen 1989. december 4-én beszélt volna az American Council of Germany (Németországgal foglalkozó amerikai tanács) gyűlésén New Yorkban. Már nem tudta megtenni: 1989. november 30-án Frankfurtban, miközben a páncélozott Mercedesében haladt, egy időzített bombát robbantottak fel autója mellett, melynek következtében pillanatok alatt elvérzett”.

Ezek a tragikus esetek is jelzik, hogy azok a vezetők, akik nemzeti érdekeket képviselnek, gátlástalan erőkkel állnak szemben. Ezért is fontos, hogy a társadalom jobbik része mellettük álljon és határozottan támogassa őket.

Molnár Pál