Soltész Miklós beszédében arra kérte a helyieket, hogy ne adják fel hitüket, mutassák meg mindenkinek szerte az országban a feltétlen bizalmat, amellyel a keresztény hitet tovább kell adni, valamint merjék vállalni az igazat, bármilyen nehéz is sokszor.
Soltész Miklós rámutatott: ahogyan a tíz éve szentté avatott lengyel pápa is mindig az élet mellett állt, ma sincs más út, más lehetőség, mint az élet igenlése.
Soltész Miklós kiemelte: az egyházak jelenlétére egyre nagyobb az igény a gondoskodáspolitika, a köznevelés, az oktatás, az egészségügy és a karitatív szolgálat területén is. Hozzátette: az elmúlt években, a migráció felerősödése és az ukrajnai háború kitörése óta különösen felértékelődött az egyházak karitatív szerepvállalása.
Soltész Miklós szólt arról is, hogy 2012-től az Üdvhadsereg - annak ellenére, hogy a kisebb keresztény felekezetek közé tartozik - tevékenysége, küzdelme elismerése képpen a bevett egyházak közé került.
"Mi ez, hogyha nem egy pünkösdi összefogás? Mi ez, ha nem annak az üzenete, hogy megértjük egymás szavát, megértjük az üzenetet? Hogy a bábeli zűrzavarra a válasz a kereszténység" - mondta Soltész Miklós.
Soltész Miklós beszédében Kodály Zoltánt idézve arról is szólt, hogy kultúrát nem lehet örökölni, az elődök kultúrája egykettőre "elpárolog", ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.
A nagyságos fejedelem életének egyik tanulsága az, hogy bár voltak olyanok, akik szembefordultak vele, becsapták és saját nemzetüket is elárulták, és a szabadságharc el is bukott, azonban az elnyomás megszüntetését és a nemzetek közti békesség megteremtését célzó törekvések később mégis megvalósultak.
Soltész Miklós azt hangsúlyozta, hogy hiába pusztították a keresztényeket, a kereszténységet például a francia forradalom utópiája, a kommunizmus, vagy a nácizmus nevében, bár ezek az eszmék óriási bajt és rengeteg kárt okoztak, de összességében ezek a kísérletek is sikertelennek bizonyultak.
Soltész Miklós kiemelte, azok, akik "árulják a hazát, kiszolgálják a nagyhatalmakat, akik szuverenitásunkat aláássák, azokat a nemzet kiveti és kivetette magából a múltban is".
Kapaszkodjunk meg: Európában hangzott el a förtelmes mondat. Sőt ami még fájóbb: a kontinens kellős közepén, Magyarországon harsogta ezt olyan politikus, akit korábban megválasztottak felelős pozícióba.
Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
Amíg a magyar kisebbség totális - nyelvi, oktatási, állampolgársági - jogfosztásának Ukrajnában nem vetnek véget, addig Magyarországnak nincs más eszköze, mint Ukrajna EU-s és NATO csatlakozásának az akadályozása, másképp nem tudja megvédeni a kárpátaljai magyar kisebbséget.
A francia fővárosban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári ötkarikás játékokat. Franciaországban 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble, 1992-ben Albertville volt téli olimpia házigazdája.
A magyar csapat 180 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a francia fővárosba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk. A nők zöld ruhát, míg a férfiak sötét zakót és világos inget viseltek.
Kapaszkodjunk meg: Európában hangzott el a förtelmes mondat. Sőt ami még fájóbb: a kontinens kellős közepén, Magyarországon harsogta ezt olyan politikus, akit korábban megválasztottak felelős pozícióba.
Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
