Magyarországon "olyan európai vezetőként emlékezünk rá, mint aki harcolt vagy legalább megpróbált tenni valamit a szovjet megszállás alatt lévő közép-európai országok szabadságáért és szuverenitásáért" – fogalmazott Orbán Viktor.
2024. január 5. 14:50
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (első sor, j6) kezet fog Emmanuel Macron francia államfővel Jacques Delorsnak, az Európai Bizottság korábbi elnökének búcsúztatási szertartásán a párizsi Invalidusok dómja díszudvarán 2024. január 5-én. Jacques Delors 2023. december 27-én hunyt el 98 éves korában. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Hálásak vagyunk Jacques Delors-nak azért, amit értünk tett - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a TF1 francia televíziónak pénteken Párizsban, ahol részt vett az Európai Bizottság december 27-én elhunyt volt elnökének búcsúztatásán.
A kormányfő emlékeztetett: a francia politikus 1989-ben, a kommunista rendszer idején látogatott el Magyarországra. "Az átmenetre készültünk, én az antikommunista ellenállási mozgalomban tevékenykedtem, és neki volt bátorsága eljönni még az első (szabad) választások előtt". Magyarországon "ezért olyan európai vezetőként emlékezünk rá, mint aki harcolt vagy legalább megpróbált tenni valamit a szovjet megszállás alatt lévő közép-európai országok szabadságáért és szuverenitásáért". "Mi, magyarok nagyon hálásak vagyunk neki azért, amit értünk tett" - tette hozzá.
Párizs jó emlékét őrzi Jacques Delors-nak
Jacques Delors valóban kibékítette Franciaországot Európával és Európát a saját jövőjével - jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő az Európai Bizottság volt francia elnökének állami búcsúztatásán pénteken Párizsban.
"Jacques Delors mindig a megbékélésért dolgozott, alternatívákat keresett, hidakat épített" - fogalmazott a francia elnök az Invalidusok díszudvarán rendezett ünnepélyes gyászszertartáson, amelyen számos európai vezető, valamint és állam- és kormányfő, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt.
A szocialista politikus 98 éves korában hunyt el december 27-én. Tíz éven át, 1985 és 1995 között állt az uniós végrehajtó testület élén, és egybehangzó vélemények szerint kulcsfontosságú szerepet töltött be az euró létrehozásában és az Európai Unió mai formájának kialakításában.
"Jacques Delors lépésről lépésre hozzájárult Európa mai arculatának kialakításához" - fogalmazott Emmanuel Macron, megemlékezve az euró atyjáról, aki az Európai Bizottság vezetőjeként létrehozta az egységes piacot, kezdeményezte a schengeni megállapodások aláírását, elindította az Erasmus programot, megreformálta a közös agrárpolitikát.
Az ő nevéhez fűződik "egy emancipációs szociáldemokrácia lehetősége" - mondta az államfő. "Az egyesült Európa, Schengen, az Erasmus, Maastricht lehetősége, amelyet a közös értékek forrasztanak egybe Compostelától a Balkánig, az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig" - tette hozzá.
A francia elnök szerint Jacques Delors halála után is folytatódik az általa megkezdett út.
"Egy nehéz út, akadályokkal teli út, messze a könnyedségtől és a látszatmegoldásoktól, mindig egyensúlyozva, megtartva a nemzetet és Európát, a gazdasági erőt és a társadalmi igazságosságot, a valóságot és az eszményt" - hívta fel a figyelmet a francia elnök.
Emmanuel Macron megemlékezett Delors franciaországi belpolitikai tevékenységéről is: a későbbi európai bizottsági elnök Francois Mitterrand néhai baloldali elnök első kormányában, 1981-1984 között gazdasági miniszter volt, s ebben a minőségében - fogalmazott az államfő - "kibékítette a kormányzati szocializmust a piaccal, a franciákat pedig a gazdasággal".
Az államfő gyászbeszédét követően a Marseillaise, a francia himnusz, majd az Örömóda, Európa himnusza csendült fel az Invalidusok díszudvarán.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
"Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
