Az államtitkár szerint a tömeges bevándorlás elutasításának gazdasági hátrányait nem lehet feketén-fehéren szemlélni: a mindenkit beengedni, illetve a senkit nem beengedni nem az egyedüli két lehetőség. Példaként Magyarország új vendégmunkásokra vonatkozó szabályozását hozta, amellyel szerinte a magyarok társadalmuk és a kultúrájuk alapjainak feláldozása nélkül tudják megoldani a munkaerőhiány jelentette problémát.
2024. január 24. 11:23
theguardian
A tömeges bevándorlás a probléma, nem a megoldás; a különböző kulturális és vallási hátterű bevándorlók tömeges befogadásának és problémamentes beilleszkedésének liberális elképzelése nem több, mint tündérmese - kommentálta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerdán a Facebook-oldalán Gideon Rachman, a Financial Times újságírója cikkét.
Kovács Zoltán keddi, angolul közzétett blogbejegyzésében, és az erről szóló szerdai Facebook-posztjában azt írta: Gideon Rachman, a Financial Times újságírója szerint a tömeges bevándorlást nem kell megállítani, mert anélkül ugyanúgy nem lenne "társadalmi béke", és a bevándorlás hiánya miatt iszonyatos társadalmi és gazdasági árat kellene fizetni.
Az államtitkár azzal érvelt: soha senki nem mondta, hogy a bevándorlás nélkül a társadalmaink tökéletes harmóniában és békében élnének, viszont fontos megkülönböztetni az olyan típusú társadalmi konfliktusokat, amelyeket a nagy többségben zsidó és keresztény hagyományokkal rendelkező európaiak az elmúlt évezredben megtanultunk kezelni, illetve a tömeges bevándorlás által előidézett jelenlegi kihívásokat.
"Igen, néhány történelmi konfliktus valóban szörnyű polgárháborúba torkollott, de végül mind a zsidó-keresztény hagyomány keretén belül maradt, és ezért ezeket kezelni tudtuk azokkal az eszközökkel, amelyeket mi magunk hoztunk létre az évszázadok során" - fogalmazott Kovács Zoltán.
Az államtitkár szerint a tömeges bevándorlás elutasításának gazdasági hátrányait nem lehet feketén-fehéren szemlélni: a mindenkit beengedni, illetve a senkit nem beengedni nem az egyedüli két lehetőség. Példaként Magyarország új vendégmunkásokra vonatkozó szabályozását hozta, amellyel szerinte a magyarok társadalmuk és a kultúrájuk alapjainak feláldozása nélkül tudják megoldani a munkaerőhiány jelentette problémát.
Hangsúlyozta, hogy bevándorlás helyett Magyarország gazdasági modellje a hazai munkaerőpiac potenciáljának hasznosításán alapul. Több mint 4,75 millió embernek van munkája, 2010 óta a munkahellyel rendelkező emberek száma 1 millióval nőtt, míg a regisztrált munkakeresők száma soha korábban nem látott alacsony szintre csökkent - tette hozzá. Kovács Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a Financial Times újságírója a magyar kormány családbarát politikáját sikertelennek minősítette, az valójában igenis kezdi meghozni gyümölcsét, hiszen mindössze 13 év alatt sikerült a termékenységi arányszámot a 2010-es 1,3-ról közel 1,6-ra emelni tavaly.
Az államtitkár arra is kitért, hogy az elmúlt években egész Európában megfigyelhető volt a konzervatív, keresztény, jobboldali pártok felemelkedése, mivel a bevándorlás által legsúlyosabban érintett országok állampolgárai alternatív politikát és megoldásokat keresnek. Szerinte ez látható Hollandiában, Olaszországban és legújabban Németországban is, az integráció sikertelensége pedig megfigyelhető például Stockholm, Göteborg és Malmö utcáin "dúló bandaháborúkban".
"Az olyan, különböző kulturális és vallási hátterű bevándorlók tömeges befogadásának liberális elképzelése, akik aztán problémamentesen beilleszkednek a társadalmainkba, nem több, mint tündérmese" - összegzett bejegyzésében Kovács Zoltán.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
