independent.co.uk
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felmentette csütörtökön Valerij Zaluzsnijt a fegyveres erők főparancsnokának tisztségéből. Stier Gábort, a moszkvater.com főszerkesztőjét kérdezte a Gondola.
– Főszerkesztő úr, a háború első jelentős személycseréje mennyire lehet jele a bomlás megindulásának?
- A kudarcnak általában nincsen gazdája, és a nagy garral beharangozott ukrán ellentámadás nyár végi kifulladása megindította az erjedést, megtörte Ukrajna egységét, megingatta a Nyugat Kijev mögötti kiállását, és gyengítette az ukrán hadsereg morálját. Mindezek eredőjeként visszatért Ukrajnába régi stílusában a háború által időlegesen háttérbe szorított, lefojtott belpolitika. Egyébként pedig a hadsereg főparancsnokának leváltás háború idején általában nem számít jó jelnek, ám Olekszandr Szirszkij szintén tapasztalt, kiváló katona, ő vezette az ukrán egységeket anno Debalcevónál, volt a „terroristaellenes műveletek” parancsnoka, ő irányította az invázió megindulása után Kijev védelmét, majd az előretörő csapatokat 2022 őszén a harkivi fronton, így önmagában ez a csere nem gyengíti az ukrán hadsereget. A népszerű főparancsnok leváltása persze nem erősíti a morált, amennyiben pedig Zaluzsnijnak belpolitikai ambíciói támadnának, az kaotikus állapotokat idézhetne elő, és a Kremlben bizony kinyithatnának egy pezsgőt.
– Zaluzsnij rögzítette: „A 2022-es célok eltérnek a 2024-es céloktól. Ezért mindenkinek változnia kell, és alkalmazkodnia az új realitásokhoz azért, hogy győzelmünket is együtt érjük el." Mennyire valószínűsíthető, hogy Zaluzsnij mint politikus testesítsen meg új realitást?
- Zaluzsnij „bűne” az volt, hogy túlságosan népszerű és önálló lett, ami beárnyékolta az egyre inkább diktatórikus irányba elmozduló Zelenszkij politikai ambícióit. Emellett nem nagyon tetszhetett az Elnöki Irodának az sem, hogy a főparancsnok egyre jobb kapcsolatot ápolt Washingtonnal. Az pedig már végképp nem, hogy mind realistább hangot ütött meg, így Zelenszkijék joggal gondolhatták, hogy a kompromisszumok, a tárgyalások felé vinné el a dolgokat. Ezt akár teheti Washington sugallatára is, mert a Fehér Ház érezhetően őt építgeti fel egyfajta B-tervként a tárgyalásokra. Zaluzsnij lehet majd egykor az a figura, aki feltehetően területvesztés mellett aláírja a tűzszüneti megállapodást. Ez azonban még nem holnap lesz, hiszen van ugyan némi zavar a nyugati eltökéltséget illetően, ám amennyiben nem elkerülhetetlen, akkor egyelőre sem Washington, sem pedig Brüsszel nem állítaná le a háborút. Zaluzsnij tehát ott van valahol talonban, ám egyáltalán nem biztos, hogy előhúzzák. Már csak azért sem, mert a belpolitika visszatérésével még érdekes fordulatok várhatók Kijevben, amiben sok lehetőség benne van. Egy biztos, hogy ez a megnövekedett politikai feszültség még inkább eltávolítja Ukrajnát az oly vágyott győzelemtől.
– Mihail Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója szerint Zaluzsnij menesztésének hátterében a frontvonal megmerevedésének veszélye és taktikai döntések állnak. Az óvatos kritika mögött lévő realitás rést nyithat-e és mennyire tárgyalási készség előtt?
- Zaluzsnij menesztése alapvetően nem katonai, hanem politikai okokkal magyarázható. Még akkor is, ha a távozó főparancsnok inkább a realitásokat képviselte - beleértve akár a tárgyalásokat is -, míg Szirszkij az elnök embereként az eddigi harcos irányvonalat. Az új főparancsnok sokkal elvakultabb, az emberéletet nem sajnáló, a szovjet iskolán nevelkedett katona.
Stier Gábor – moszkvater.com
Zelenszkij azonban Zaluzsnijtól inkább a saját pozícióit, a hatalmát félti, tegyük hozzá, nem alaptalanul. A tárgyalások egyébként mindenekelőtt Washington és Moszkva akaratától függenek, ebben a játszmában Zaluzsnij is csupán egy bábu lehet a sakktáblán, amelyen egyelőre még Zelenszkij a vezér. Igaz, gyengülő vezér, amely könnyen mattot kaphat. A mostani fejlemények paradoxona, hogy Ukrajnában állhat elő olyan helyzet, amelyet a Nyugat Oroszországban akart előidézni. Egy biztos, arra van esély, hogy a belpolitikai instabilitás elsöpri Zelenszkijt, míg Putyin pozíciói - ha lehet - szilárdabbak, mint a háború megkezdődése előtt.
Molnár Pál
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
-
A 8-as főút 31-32-es kilométere között, a pétfürdői elágazónál is elakadt kamion miatt van szükség segítségre, és a főút 67-es kilométernél, Herendnél is több autó nem tud továbbhaladni. A 7307-es úton, Barnagnál egy hókotró csúszott árokba, a 81-es főút 33-as kilométerénél egy kamion nem tud feljutni az emelkedőn.
-
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.