sandorpalota.hu

Az Antall-kormány idejében a hungarofób párt hisztériát keltett Csurka István ellen, majd amikor Antall József Csurka Istvánt kiszorította az MDF-ből, a hungarofób párt újabb hisztériát keltett „Csurka ment, a csurkizmus maradt"; jelszóval.  Homa János újságírót kérdezte a Gondola.

– Szerkesztő úr, a baloldali szélsőség most az államelnök ellen hisztériázik, annak menesztését követelve. Miért intő a Csurka-példa?

– A kutya ugat, a karaván halad. Mindannyian ismerjük ezt a közmondást. A hungarofób pártok, nem szeretik nemzetünket. Nem figyelnek a magyarság érdekeire. Ha valaki arra tenné fel az életét, hogy a kedvükben járjon, az butaságot tesz. Nekik semmi sem lesz elég. Ahogy Csurka István példája is mutatja, hiába szorította ki Antall József az MDF-ből, hiába igyekeztek megszabadulni az általa képviselt szellemiségtől a demokrata fórumban, a baloldali pártok úgy tettek, mintha semmi sem történt volna. Ha történik valami, ha nem, ők ugyanazt a nótát fújják. A hungarofóbok szeretnének mindenkit lehúzni a maguk rendkívül alacsony szintjére. Ezért nem érdemes rájuk figyelni. Ha megengedjük, hogy az ajtónyílásba betegyék a lábukat, nagy hibát követünk el. Ha a kezünket nyújtjuk, már a könyökünk, a vállunk kellene nekik. Jelentéktelen törpepártok. Nem kell velük foglalkozni. Az a fontos, hogy a karaván haladjon. A kutya az mindig kutya marad. Belőle szalonna soha nem lesz.

– Az államelnök sleppjéből eddig hárman fordítottak hátat korábbi jótevőjüknek, és médiafelületet kapva önmaguk erkölcsiségét fényezték. Van-e esély arra, hogy az államelnök megtanulja: komoly testületekbe nem celebeket kell választania?

– Nyílván el kell döntenie a mindenkori államelnöknek, hogy sokak által ismert, a bulvárban is gyakran szereplő arcokat vesz maga mellé a tanácsadói testületébe, vagy olyanokat, akik nemcsak addig maradnak mellette, amíg jó szelek fújnak. Mert számolni kell azzal is, hogy bármi közbe jöhet. S ahogy ez a példa is igazolja, a konfliktushelyzetek nem celebeknek valók. Konfliktushelyzetekkel pedig mindig számolni kell.

– Egy korábbi esetben Göncz Árpád államelnök egy bankárnak akart kegyelmet adni, ehhez azonban Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nem járult hozzá, így a bankár egy évet ült Baracskán. Igaz, Göncz Árpád és Dávid Ibolya ellentétes politikai értékrendhez tartoztak. Most a kegyelembotrányt két azonos értékrendű politikus miatt pattantották ki. Hogyan tisztázható a felelősség kérdése?

– A felelősségről a törvények döntenek. A mindenkori felelősséget ebben világosan megfogalmazzák. Az Ön által említett példa alighanem azt az esetet jelzi, amikor Dávid Ibolya igazságügy-miniszter - az addig szokásos gyakorlattól eltérően - nem ellenjegyezte Göncz Árpád államelnök egyik kegyelmi határozatát. S ez akkor azt jelentette, hogy Kunos Péter, az egykori Agrobank vezérigazgatója nem úszta meg a börtönt. A mostani kegyelmi határozattal kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: alkotmánymódosítást nyújtott be a kormány nevében, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson. Ideje lesz rendezni ezt a kérdést. Így egyértelmű, hogy ez a felszínre került probléma megoldást nyer.

Molnár Pál