orszagepito.net

Megalakult a stratégiai tanácsadó testület - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-vel. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola.

– Szerkesztő úr, históriánkban többféle Koronatanács működött, ez a mostani azok közé tartozik, amelyikbe nem választás útján, hanem az első számú vezető bizalma, személyes döntése alapján kerülnek be értelmiségiek. Napjainkban miért fontos az a biztonság, amelyet ez a testület nyújthat?

– Magyarország biztonságának előtérbe helyezése nagyon indokolt. Ha a közelmúlt békében leélt évtizedeire gondolunk, látjuk a hatalmas különbséget. Olyan történelmi időkben élünk, amelyek komoly, akár háborúval fenyegető veszélyeket hordoznak. Szerencsére olyan miniszterelnökünk van, aki előre gondolkodik, s időben cselekszik. Ezt bizonyítja a Stratégiai Tanácsadó Testület megalakítása is. Főszerkesztő úr utalt az egykori, hasonló szerepet betöltő Koronatanácsra, amely – ha királyság lennénk – létezhetne jelenleg is. Ezzel kapcsolatban szinte hallom a balliberálisok felhorkanását, hogy már megint az Osztrák-Magyar Monarchia, vagy éppen a Horthy-korszak emlékén merengünk, holott a történelmi párhuzamok jó lehetőséget kínálnak a megfelelő tanulságok levonására.
Az ilyen típusú tanácsadó testületek összetétele nagyon fontos. Ferenc József császár és királynak az 1914-es szarajevói provokáció nyomán hozott döntését például kedvezőtlenül befolyásolta a Koronatanács többségi álláspontja. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1941-ben ezt írta (Helyünk és sorsunk Európában): „Tisza István magános tiltakozásának a háború ellen nem volt – és nem is lehetett már – igazi visszhangja. Tisza István gróf tisztán látta, hogy ránk magyarokra nézve szerencsétlenséget rejteget a háború s ezért becsületes magyar lelkiismeretének szavára egyesegyedül szállott szembe azon a bizonyos 1914 júliusában tartott sorsdöntő koronatanácson a Szerbiának szóló ultimátummal. De fájdalom, Tisza mögött nem állott erős nemzeti közvélemény, főleg nem állottak a magyar nép tömegei, holott egyedül ők adhattak volna kellő nyomatékot Tisza háborút ellenző szavának.”
Bajcsy Zsilinszkynek igaza volt, de írhatta volna azt is, hogy ha a Koronatanácsban akkor több, Tisza kaliberű gondolkodó akad, akkor talán másféle döntésre jutott volna az uralkodó. Tudjuk, hova vezetett a rossz döntés, a hadüzenet, majd az első világháború, amelynek tragikus következménye volt a trianoni diktátum.

– A mostani, jellegében koronatanácsak megfelelő testületben három, rendfokozattal rendelkező személy, két tudós és egy neves közgazdász szerepel. Az összetételben a biztonság ügye kapja a nagy hangsúlyt. Mit olvassunk ki ebből?

– A személyi összetétel jól tükrözi, hogy a hangsúly a nemzetbiztonságra helyeződik, hiszen veszélyes időket élünk. Szomszédságunkban háború zajlik, és épp a minap hangzott el Ukrajnából egy Magyarországnak címzett fenyegetés, amely szerint vereség esetén a velünk szemben sokszoros túlerőben lévő, harcedzett ukrán hadsereg – húsz millió menekülttel együtt − felénk veheti az irányt és elfoglalhatja hazánkat. Ez a bejelentés persze egy huszadrangú futóbolondtól származott, de ennek ellenére Ukrajnában nyilvánosságot kapott, nyilván nem véletlenül.
Megkérdezhettük volna, hogy vajon egyes ukrán „hazafiaknak” ennyit jelent az „ősi föld”? Ilyen könnyen felcserélnék mással? A magyarok ennél sokkal állhatatosabbak, hiszen számtalan szabadságharcot vívtak és 150 év alatt sem lettek törökké. Bölcsen tettük persze, hogy érdemben nem foglalkoztunk a nívótlan provokációval, de ez az eset is figyelmeztető arra nézvést, hogy éberen kell őrködnünk, s mindig készen kell állnunk a legrosszabb helyzetek kivédésére. Miként a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében áll: „a veszélyek korában Magyarország békéjének és biztonságának erősítése, valamint a magyar emberek életfeltételeinek javítása a kormány legfontosabb célkitűzése”. Szerencsére nem tartunk ott, de azért megjegyzem, hogy a második világháború idején – 1941-től – a Koronatanács ülésein rendszeresen részt vett a Honvéd Vezérkar főnöke is.

Bánó Attila – archív

– Az előző államelnök, Novák Katalin által kialakított tanácsadó testület valamilyen formában – mint a lemondáskényszer mutatja – nem megfelelőnek bizonyult, a később toborzott államfői demográfiai grémium is valamennyire inkább celeb jelleget öltött. Hogyan kell óvatosnak lenni a XXI. századi tanácsadó, elemző testület, jellegében koronatanács létrehozásakor?

– Nagyon fontos a személyi összetétel. Ebből a szempontból megnyugtató, hogy nem álmodozó széplelkek, hanem tapasztalt, racionálisan gondolkodó szakemberek adják össze a tudásukat. A március 14-től felálló testület elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. A grémium tagja lesz Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, Kovács Árpád mérnök, közgazdász, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács volt elnöke, Kovács József nemzeti információs államtitkár, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat volt főigazgatója, Maróth Miklós, Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, az MTA volt alelnöke, Papp Károly, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár, volt országos rendőrfőkapitány, végül pedig Stumpf István alkotmányjogász, egyetemi tanár, volt miniszter.
Rajtuk kívül sok kiváló szakember szóba jöhetne, de egy ilyen testületnek észszerű keretei vannak. A névsor láttán úgy látom, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megfelelő tanácsokat fog kapni felelősségteljes nemzetpolitikai munkájához.

Molnár Pál