Azzal, hogy közgyűjteményi központtá is válik a magyar nemzet múzeuma, lehetőség nyílik arra, hogy az ország minden múzeumának erőforrását bevonva, együtt gondolkodva a magyar nemzet közösségének egészével tudjunk haladni az értékőrzés útján - tette hozzá Latorcai Csaba.
2024. május 29. 21:42
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára megtekinti a Hónap kincse: Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről című kamaratárlatot a megnyitón a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében 2024. május 29-én. MTI/Lakatos Péter
Nemzeti identitásunk feldolgozása és fejlesztése nemcsak a múzeumok és az állami intézmények elkülönült feladata, hanem az egész nemzet felelőssége - mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán.
Latorcai Csaba a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) a Hónap kincse: Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről című kamaratárlatának megnyitóján felidézte: már az alaptörvény is megfogalmazta azt, hogy kulturális örökségünk megőrzése és átadása egyik oldalról a magyar állam feladata, ezen felül azonban minden magyar ember belső kötelezettsége is.
Kiemelte: a Magyar Nemzeti Múzeumnak - mint közgyűjteményi központnak - élen kell járnia abban, hogy meghatározza azokat a szempontokat, melyek mentén a nemzeti kulturális értékek az utókor számára átörökíthetők.
Azzal, hogy közgyűjteményi központtá is válik a magyar nemzet múzeuma, lehetőség nyílik arra, hogy az ország minden múzeumának erőforrását bevonva, együtt gondolkodva a magyar nemzet közösségének egészével tudjunk haladni az értékőrzés útján - tette hozzá Latorcai Csaba.
A középkorban készült homokbödögei Krisztus-korpusz nemzeti örökségünk szerves részét képezi - hangsúlyozta az államtitkár.
Kiss Etele, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze, a kamaratárlat kurátora elmondta, hogy a Veszprém vármegyei Homokbödögén az 1950-években megtalált, a középkorban egész Európában elterjedt kereszt típus a XII., vagy XIII. században készülhetett. Nevét a Délnyugat-Franciaországban található, a középkorban jelentős városnak számító Limoges városáról kapta.
A pápák különösen támogatták ezeknek a kereszteknek a használatát, mivel azok színesek, aranyozottak, nagyon szép zománccal készültek, ezáltal fontos szerepük volt abban, hogy a híveket megragadják - magyarázta a kurátor.
A Magyar Nemzeti Múzeum által küldött írásos összegzés szerint az intézmény 2023. novemberében kapta felajánlás
a limoges-i kereszt korpuszát a homokbödögei evangélikus egyházközségtől.
A tárgyat néhány évtizede fordította ki az eke a középkori forrásokban Egyházasbödöge néven nevezett, egykor jelentős falu területén nem messze attól a helytől, ahol Rómer Flóris a falu templomának a romjait írta le. A helyszínen 2020-21-ben végzett fémkeresős bejárás több fontos Árpád-kori és későbbi középkori leletet hozott a felszínre.
A hónap kincse, Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről a kamaratárlat megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében 2024. május 29-én. MTI/Lakatos Péter
A korpuszt Banai Endre helyi lakos az általa faragott fakeretben őrizte otthonában, majd adományozta azt a falu evangélikus gyülekezetének. A megtaláló halála után az egyházközség a Nemzeti Múzeumnak adományozta a műkincset.
A korpusz a 13. század első felében egész Európában elterjedt Limoges-i kereszttípus fő alkotóeleme lehetett, bár evangéliumos könyvek fedelének előlapján is előfordultak ilyenek. A keresztet körmeneteken hordozták körbe, de oltárra vagy mellé állítva a liturgikus imádság irányát jelölte ki.
A kamaratárlat egy hónapon keresztül látható a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi termében.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
A brüsszeli fordulatot Szijjártó "politikailag megmosolyogtatónak" nevezte, amely szerinte jól rámutat Ursula von der Leyen "teljes komolytalanságára", ugyanakkor leszögezte, hogy igen súlyos dologról van szó. "Hogyha három évvel ezelőtt ugyanezen álláspontot képviselték volna, akkor sok százezerrel kevesebb embernek kellett volna meghalnia, sok millió emberrel kevesebbnek kellett volna elmenekülnie, és sok tízmilliárd euróval kevesebb kár jött volna létre" - sorolta.
Az emberi méltóság eszméje és a rá épülő jogrendszer csupán akkor alapozható meg és védhető meggyőzően, ha az ember teremtményvoltából indulunk ki, akiben Isten felbecsülhetetlen, Jézus áldozatára méltó értéket lát – érvel Nádor Koppány Zsombor.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak. 
A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
