Azzal, hogy közgyűjteményi központtá is válik a magyar nemzet múzeuma, lehetőség nyílik arra, hogy az ország minden múzeumának erőforrását bevonva, együtt gondolkodva a magyar nemzet közösségének egészével tudjunk haladni az értékőrzés útján - tette hozzá Latorcai Csaba.
2024. május 29. 21:42
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára megtekinti a Hónap kincse: Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről című kamaratárlatot a megnyitón a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében 2024. május 29-én. MTI/Lakatos Péter
Nemzeti identitásunk feldolgozása és fejlesztése nemcsak a múzeumok és az állami intézmények elkülönült feladata, hanem az egész nemzet felelőssége - mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán.
Latorcai Csaba a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) a Hónap kincse: Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről című kamaratárlatának megnyitóján felidézte: már az alaptörvény is megfogalmazta azt, hogy kulturális örökségünk megőrzése és átadása egyik oldalról a magyar állam feladata, ezen felül azonban minden magyar ember belső kötelezettsége is.
Kiemelte: a Magyar Nemzeti Múzeumnak - mint közgyűjteményi központnak - élen kell járnia abban, hogy meghatározza azokat a szempontokat, melyek mentén a nemzeti kulturális értékek az utókor számára átörökíthetők.
Azzal, hogy közgyűjteményi központtá is válik a magyar nemzet múzeuma, lehetőség nyílik arra, hogy az ország minden múzeumának erőforrását bevonva, együtt gondolkodva a magyar nemzet közösségének egészével tudjunk haladni az értékőrzés útján - tette hozzá Latorcai Csaba.
A középkorban készült homokbödögei Krisztus-korpusz nemzeti örökségünk szerves részét képezi - hangsúlyozta az államtitkár.
Kiss Etele, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze, a kamaratárlat kurátora elmondta, hogy a Veszprém vármegyei Homokbödögén az 1950-években megtalált, a középkorban egész Európában elterjedt kereszt típus a XII., vagy XIII. században készülhetett. Nevét a Délnyugat-Franciaországban található, a középkorban jelentős városnak számító Limoges városáról kapta.
A pápák különösen támogatták ezeknek a kereszteknek a használatát, mivel azok színesek, aranyozottak, nagyon szép zománccal készültek, ezáltal fontos szerepük volt abban, hogy a híveket megragadják - magyarázta a kurátor.
A Magyar Nemzeti Múzeum által küldött írásos összegzés szerint az intézmény 2023. novemberében kapta felajánlás
a limoges-i kereszt korpuszát a homokbödögei evangélikus egyházközségtől.
A tárgyat néhány évtizede fordította ki az eke a középkori forrásokban Egyházasbödöge néven nevezett, egykor jelentős falu területén nem messze attól a helytől, ahol Rómer Flóris a falu templomának a romjait írta le. A helyszínen 2020-21-ben végzett fémkeresős bejárás több fontos Árpád-kori és későbbi középkori leletet hozott a felszínre.
A hónap kincse, Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről a kamaratárlat megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében 2024. május 29-én. MTI/Lakatos Péter
A korpuszt Banai Endre helyi lakos az általa faragott fakeretben őrizte otthonában, majd adományozta azt a falu evangélikus gyülekezetének. A megtaláló halála után az egyházközség a Nemzeti Múzeumnak adományozta a műkincset.
A korpusz a 13. század első felében egész Európában elterjedt Limoges-i kereszttípus fő alkotóeleme lehetett, bár evangéliumos könyvek fedelének előlapján is előfordultak ilyenek. A keresztet körmeneteken hordozták körbe, de oltárra vagy mellé állítva a liturgikus imádság irányát jelölte ki.
A kamaratárlat egy hónapon keresztül látható a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi termében.
A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
A jól szervezett globális pánikkeltés zavartalanul folyik, amelynek a hatására, főleg a nyugati világban, megjelent egy nálunk még alig ismert új fogalom a pszichiátriai szaknyelvben, nevezetesen a klímadepresszió.
Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője Nádor Koppány Zsombor Új evangelizáció és kultúra: A keresztény üzenet létjogosultsága és dialógusképessége a posztmodern társadalomban című könyvének pénteki, budapesti bemutatóján úgy fogalmazott, hogy az esemény valójában nem is egy könyvbemutató, hanem egy ünnep. Szavai szerint ritka élmény, hogy egy ilyen hiánypótló kötetet tarthat a kezében, ráadásul magyarul.
A tudomány - mellette a kultúra és a sport - olyan terület, ahol bizonyítanunk kell, hogy a magyaroknak joguk van a létezésre a teljesítményük okán. Ha nem vagyunk ott a tudományban a világ legjobbjai között, akkor szép lassan nemcsak onnan fogunk kikopni, hanem az egész kultúránk, országunk "kirojtosodik, ellaposodik" - mondta a kormányfő.
A Balaton helyzetéről, a magasházak és lakóparkok ügyéről, a rakpart kérdéséről, az építészet csatatérré válásáról, valamint az életterek pszichés hatásairól is szó volt a Hely.hu Helyzet podcastjában, ahol Lánszki Regő országos főépítész vendége Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar – Jövő Fesztivál alapítója volt.
A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
A jól szervezett globális pánikkeltés zavartalanul folyik, amelynek a hatására, főleg a nyugati világban, megjelent egy nálunk még alig ismert új fogalom a pszichiátriai szaknyelvben, nevezetesen a klímadepresszió. 
