"Ne feledjük azt, hogy ugyanazok a nagyhatalmak, amelyek 1920. június 4-én a békét diktálták, ma a háborút akarják diktálni" - fogalmazott Latorcai csaba, hozzátéve: "ahogy 1920. június 4-én, úgy most is a jövőnk, a megmaradásunk a tét".
2024. június 2. 23:11
archiv
A nemzeti összetartozás napja jelzi, hogy szétszakítva is egyek voltunk, egyek vagyunk és egyek leszünk, míg magyarok élnek e tájakon - mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap Újszentivánon.
Latorcai Csaba a Csongrád-Csanád vármegyei településen tartott ünnepségen úgy fogalmazott, a magyarság összetartozása nem más, mint a Magyarországra kényszerített és "békeszerződésnek csúfolt diktátum" békévé fordítása.
A KDNP ügyvezető alelnöki posztját is betöltő politikus az újszentiváni községháza előtt emelt összetartozás emlékmű felavatása előtt azt mondta, a magyarság összetartozása arra biztat és bátorít, hogy higgyünk önmagunkban és abban, hogy a legnehezebb történelmi időkben is képesek voltunk és képesek leszünk sikeres válaszokat adni. E sikeres válaszok csak akkor találhatók meg, ha összefogunk és állhatatosan kitartunk a béke ügye mellett - tette hozzá.
Európa ismét kritikus időszakot él át, olyat, amikor a háború és az annak következtében kialakult gazdasági válság határozza meg mindennapjait - mondta Latorcai Csaba. Leszögezte: ez a kritikus időszak csak úgy élhető túl, és úgy építhető a közös jövő, ha a kontinens szellemi és morális értelemben is képes a megújulásra.
A politikus hangsúlyozta: "mi magyarok egy békétlen kontinens közepén is közös jövőt építünk".
A közös jövő építéséhez fontosnak nevezte a béke melletti kiállást és a hitet abban, hogy csak együtt tehető sikeressé a 21. századi Magyarország, a magyar nemzet és egész Európa.
A nemzeti összetartozás napjának üzenete a béke üzenete - mondta az államtitkár.
Elődeink bátor életútjából, önfeláldozásából, helytállásából meríthető erő a nemzetépítő, nemzetegyesítő, Európát a keresztény értékek alapján megújítani szándékozó közös szolgálathoz - hangsúlyozta.
Közölte: június 9-én a magyar jövőről és egyúttal Európa sorsáról is döntünk.
Latorcai Csaba kiemelte, bízik abban, hogy a béke hangja utat tör magának, és ez esélyt ad arra, hogy felülkerekedhessen a józanság a háborús pszichózissal szemben.
"Ne feledjük azt, hogy ugyanazok a nagyhatalmak, amelyek 1920. június 4-én a békét diktálták, ma a háborút akarják diktálni" - fogalmazott, hozzátéve: "ahogy 1920. június 4-én, úgy most is a jövőnk, a megmaradásunk a tét".
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
"Ha egy konzervatív, patrióta kormány tizedennyi gaztettet követne el, akkor Brüsszelben már az összes létező jogállamisági eljárást elindították volna, így viszont, hogy mindezt egy Brüsszelnek feltétlen hűséges kormány teszi, senki egy rossz szót sem szól" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Aki kábítószerfüggővé válik, annak az élete csődbe jut, csak a kábítószer megszerzésével tud foglalkozni. A terjesztők ellen, akik abból élnek, hogy elveszik mások életét, jövőjét, a legkíméletlenebbül fel kell lépni - hangsúlyozta Rétváro Bence.
Donald Trump 14 nap alatt néhány intézkedéssel máris a feje tetejére állította a világot. "Amerikában vége van a gender-őrületnek, vége van a globalista Soros-szervezetek finanszírozásának, vége van az illegális migrációnak, és vége van az orosz-ukrán háború támogatásának is. Vagyis vége van mindennek, amit a brüsszeli bürokraták az elmúlt években megpróbáltak lenyomni a torkunkon" - írta a kormányfő.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
