Olimpia 2024
A francia fővárosban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári ötkarikás játékokat. Franciaországban 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble, 1992-ben Albertville volt téli olimpia házigazdája.
Utoljára frissítve: 2024. július 27. 00:01
2024. július 26. 23:34

Fényjáték és az Eiffel-torony a 2024-es párizsi nyári olimpia megnyitóünnepségén 2024. július 26-án. MTI/Czeglédi Zsolt

Hivatalosan megkezdődött a XXXIII. nyári olimpia Párizsban: a világ legnagyobb sporteseményét Emmanuel Macron francia elnök nyitotta meg.

A négyévente megrendezett, de az egy esztendővel elhalasztott előző, tokiói játékok miatt most három év után sorra kerülő sporteseményt a francia államfő a hagyományos mondattal indította útjára, amikor az ünnepségen bejelentette: "a párizsi olimpiát megnyitom".
   
A francia fővárosban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári ötkarikás játékokat. Franciaországban 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble, 1992-ben Albertville volt téli olimpia házigazdája.
 

Hajós felvonulás - olimpiai rajt

Egyedülálló, formabontó, számos franciás megoldást tartalmazó csaknem négyórás megnyitóval vette kezdetét pénteken a XXXIII. nyári olimpia Párizsban.

 A ceremóniára először került sor stadionon kívül, a versenyzőket a Szajna mintegy hat kilométeres szakaszán 85 hajó szállította az Austerlitz hídtól a Jéna hídig olyan nevezetességeket érintve, mint a Notre-Dame, a Louvre vagy az Orsay Múzeum.

A folyó mentén, illetve hidakon kialakított színpadokon zajlott a műsor kulturális része, jórészt esőben. Thomas Jollynak, a ceremónia 42 éves színész-rendező művészeti igazgatójának az volt a szándéka, hogy az ünnepség után mindenki úgy érezze, ő is képviselve volt. Összesen mintegy 2000 táncos és színész tizenkét művészi tablót jelenített meg, amelyek a világról összesereglett sportolókat ünnepelték, illetve arról meséltek történetet, milyen Franciaország, a sokszínűség országa. A koreográfiát, a műsor elemeit 200 napon keresztül gyakorolták.

Az extravagáns elemekkel színesített megnyitó a "sokféleséget" és a "másságot" állította középpontba, Franciaország bemutatásánál pedig Jolly bátran nyúlt a klisékhez, mert azok szerinte mélyebb összefüggésekre is rávilágítanak. A műsorban a franciás megközelítésre törekedett, ami úgy foglalható össze: különbözzön minden mástól, legyen benne pimaszság, merészség.

A sportolók hajós felvonulását a hagyományoknak megfelelően a görögök kezdték meg, őket követte a többi csapat a francia ABC alapján, így Magyarország 83. volt a sorban.

A program elején Lady Gaga táncosok gyűrűjében a rakparton énekelte el Zizi Jeanmaire "Mon Truc En Plumes" című dalát, később a leghallgatottabb francia énekes Aya Nakamura is szórakoztatta a közönséget, majd vízen úszó pontonra helyezett hangszerén kísérte Sofiane Pamart zongoraművész Juliette Armanet-t popénekesnőt, aki John Lennon Imagine-jét adta elő.

A műsorelemek közben kitalált történet keretében közelített a célállomásához az olimpia láng. Az út elején felbukkant Zinedine Zidane, majd az Operaház fantomja vitte végig a város különböző pontjain a fáklyát, miközben jelenetekben a francia kultúra elevenedett meg.

A felvonulást több mint 300 ezren követhették a helyszínen. Az alsó rakparton kialakított fizetős helyeken 100 ezer néző fért el, mintegy 220 ezren pedig az elkerített felső partszakaszokról kísérhették figyelemmel az olimpikonokat szállító hajók vonulását.

A magyarok - sportolók, sportvezetők és edzők összesen 63-an - a hondurasiakkal és a hongkongiakkal kerültek egy hajóra. A magyar zászlót Böde-Bíró Blanka - az első kézilabdázó magyar zászlóvivő - és a cselgáncsozó Tóth Krisztián lobogtatta. A felvonuló versenyzők az eső ellenére végig lelkesen integettek a hajókról.

A ceremónia hivatalos része a Trocadéro kertben kialakított területen zajlott az Eiffel-torony közvetlen közelében, nagy mobillelátók előtt. Ide gyűltek össze a hajókból kiszállva sportolók is, és ide érkezett meg az olimpiai lobogó.

Köszöntőt mondott Tony Estanguet, a szervezőbizottság vezetője, majd Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy nehezen lehetne jobb helyet találni az olimpiai eszme ünneplésére, mint Párizst, amelyben a NOB alapítója, az újkori olimpiák megálmodója, Pierre de Coubertin született. Kiemelte, hogy a párizsi olimpia az eddigi legfiatalosabb, befogadó, városi és fenntartható lesz, és most valósul meg először a nemek közötti egyenlőség. Hangsúlyozta, hogy az olimpikonok szolidaritást vállalnak egymásért, a világ minden szegletéből érkező sportolók bizonyítják, mire is képesek együtt az emberek.

A játékokat a hagyományoknak megfelelően az államfő, Emmanuel Macron nyitotta meg.

A fáklyát a fantomtól Zinedine Zidane vette vissza, a spanyol Rafael Nadalnak adta át, aki Serena Williams, Nadia Comaneci és Carl Lewis társaságában motoros hajón vitte a Tuileriák kertjének közelébe. Ott Amélie Mauresmo vette át, a Louvre udvarában pedig Tony Parkerhez csatlakozott, majd három parasportolóval futottak tovább. Később további olimpiai bajnokok juttatták el együtt a fáklyát az útja végére, ahol az egyformán háromszoros olimpiai bajnok atléta Marie-José Pérec és cselgáncsozó Teddy Riner gyújtotta meg a lángot, amely egy hőlégballonon a magasba emelkedett.

Az ünnepség végén Céline Dion - aki autoimmun betegsége miatt 2020 óta nem lépett fel - Edith Piaf Himnusz a szerelemhez című dalával bűvölte el a közönséget az Eiffel-toronyból.

Az ünnepség biztonságos lebonyolítására 45 ezer csendőr és rendőr felügyelt.

Az augusztus 11-ig tartó párizsi olimpián 206 ország 10 714 sportolója vesz részt, semleges színekben 15 orosz és 16 fehérorosz olimpikon versenyez. A résztvevők 32 sportág 329 versenyszámában mérik össze tudásukat, 157 férfi, 151 női, illetve 21 vegyes számban osztanak érmet. A 21 sportágban érdekelt magyar csapat 180 fős.     

MTI
Címkék:
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Harcolnunk kell azért, hogy magyarként élhessünk
    "Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
  • A józan hang politikája
    A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
  • „Erkölcs legyen a munkánk talpköve…”
    Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
MTI Hírfelhasználó