A magyar nagystratégia
Orbán Balázs szerint a modernizáció és a modernizmus különválasztandó, utóbbi támadása el is fogadható számára, mert "megtagadja azt, ami korábban volt", akár Istent vagy a természetet. A modernizáció ezzel szemben arról szól szerinte, hogy folyamatos legyen a fejlődés, az emberek életminőségének javulása.
2024. augusztus 23. 18:22

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke beszél a tihanyi Tranzit Fesztivál Göröngyös úton -Mit kell tartalmazzon a magyar nagystratégia? című pódiumbeszélgetésén 2024. augusztus 23-án. MTI/Krizsán Csaba

A "magyar nagystratégia" lényege, hogy az ország védekezik az ellene és a keresztény kultúra elleni támadásokkal szemben, miközben békét és fejlődést biztosít a magyar emberek számára - vélekedett a miniszterelnök politikai igazgatója szombaton a tihanyi Tranzit fesztiválon.

Orbán Balázs a rendezvényen Schiffer András ügyvéddel, a Lehet Más a Politika (LMP) egyik alapítójával, korábbi országgyűlési képviselőjével beszélgetett a Magyarország stratégiai kérdéseiről, a nemzet legfontosabb célkitűzéseiről.
   
Mint kifejtette, négy pont alapján érdemes meghatározni a "magyar nagystratégiát".
   
Az első és egyik legfontosabb szerinte, hogy milyen a nemzetet körülvevő világ? Támogató - mint Szent István idején -, vagy éppen - mint most - göröngyös úton kénytelenek haladni a magyarok. Kijelentette: a mai Európában a keresztény kultúra, a hagyományok elleni általános támadások nehézséget jelentenek a magyar nemzeti célok elérésekor, ezért védekezni kell minden ilyen támadás ellen.
   

Az országot ezzel együtt, mondta - nem ideológiai, hanem technológiai módon - modernizálni kell, e program mellett pedig ki kell tartani.
   
A harmadik fontos csomópont a szuverenitás, ugyanis - mint vélekedett - azok a hatalmi csoportok tudnak megerősödni, amelyek meg tudják őrizni szuverenitásukat gazdasági, külpolitikai, pénzügyi, energiaellátási tekintetben is.
   
A negyedik kérdés a konnektivitásé, azaz meg kell válaszolni, hogy miben rejlik az a felhajtó erő, amelyből Magyarország fejlett ország fejlettebb ország lesz.

Mivel a blokkosodás lezárja a kapcsolatokat, Orbán Balázs szerint Magyarországnak minden területen és számos irányba kapcsolatokat kell építenie saját nemzeti céljai elérése érdekében - mondta.
   
Schiffer András úgy vélekedett: a magyaroknak nincs bajuk a nyugati civilizációval, mert az szerinte az antikvitást, a keresztény kultúrát jelenti. Ezzel szemben véleménye szerint minderre valóban veszélyt jelent az Európára erőltetett amerikanizáció, amely ellen érdemes szót emelni.
   
A modernizáció kapcsán felhívta a figyelmet: "nem vezet jóra, hogy a tudomány és a technika fétise előtt hajbókolunk", szerinte ezért harcolni kell a "modernizációs dühvel szemben". A korábbi LMP-s politikus kritikával illette a digitális állampolgárság témakörét is, attól tartva, hogy a későbbiekben az aktuális kormányok kötelezővé tehetik azt, így az emberek adatai akár rossz kezekbe is kerülhetnek.
   
Orbán Balázs szerint a modernizáció és a modernizmus különválasztandó, utóbbi támadása el is fogadható számára, mert "megtagadja azt, ami korábban volt", akár Istent vagy a természetet. A modernizáció ezzel szemben arról szól szerinte, hogy folyamatos legyen a fejlődés, az emberek életminőségének javulása. Magyarország ezért szerinte nem teheti meg, hogy nemet mond a legfejlettebb nyugati technológiákra.
   
A szuverenitás kapcsán Schiffer András úgy vélte: Magyarországon az első számú szuverenitási kérdés, hogy vannak-e versenyképes temelőkapacitásai.

Mivel szerinte a rendszerváltás idején ezek jó részétől megfosztották az országot, máig szenved a magyar gazdaság, és az ország kiszolgáltatottá vált a globális ellátóláncoknak.
   
Orbán Balázs erre válaszul beszámolt arról, hogy a magyar kormány 2010 után az emberek túlnyomó részét foglalkoztató magyar tulajdonú kisvállalkozásokat folyamatosan támogatta, a közepes méretűeket segített exportképességük növelése érdekében, míg a nagyvállalatokat globális piacon való terjeszkedésben támogatta, s mind az élelmiszerellátás, mind az energiaellátás területén fejlődést ért el.
   
Schiffer András szerint sokkal nagyobb szükség van az energiafüggetlenség fokozására, míg a külföldi nagybefektetők viszonylatában az a félő, hogy a globális nagytőke döntései miatt a nagy magyarországi gyárakat kiszolgáló KKV-szektor károkat szenved a jövőben.
   
Orbán Balázs utóbbival kapcsolatban kijelentette: a magyar gazdaság jelenleg Európában a komplexitási összehasonlításban az első között van, ezért gyorsan és jól tud reagálni a világgazdaságban bekövetkező változásokra, a megújuló energiaforrások arányát tekintve pedig az élmezőnyben van EU-s viszonylatban.

MTI
Címkék:
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Ellaposodott futball
    A válogatottra vonatkozólag a miniszterelnök mondott lényegeset, igaz, évekkel ezelőtt, és azóta sem ismételte meg. Eszerint a magyar nemzeti tizenegynek a világ tíz legjobb válogatottja közé kell kerülnie. Jelenleg a 32., de Marco Rossi talán elindíthatja csapatunkat a fölfelé vezető úton.
  • A honi élelmiszeripar megújítása
    Az agrárminiszter felidézte: az élelmiszer-feldolgozás megújítására és modernizációjára két pályázati felhívás jelent meg idén nyáron, melyek keretösszege 200 milliárd forint volt. Külön a kis projekteknek és külön a nagyoknak, így nem versenyeznek egymással a forrásokért - fogalmazott.
  • Balassa-székfoglaló Esztergomban
    Az esztergomi vár felszabadításáért vívott harcban szerzett sebesülést, majd halt hősi halált Balassa Bálint európai költőóriás. Az ő emlékét idézte föl egy székfogaló előadás a nagy történelmű városban.
  • A Gondola a Polgári Gondolán
    Polgári értékrendű magyar értelmiségiek kaphattak tájékoztatást tudományos életünk fejleményeiről a dunai Rákóczi hajón.
MTI Hírfelhasználó