Lánszki Regő: a Szabadság-szobor megújult környezete nemcsak Budapesté, hanem az egész nemzeté lesz
A Gellért-hegyen dolgozunk. Jövő tavasszal készül el teljes egészében a Citadella és a Szabadság-szobor környezete - egy évtizedek óta elhanyagolt nemzeti emlékhely méltó megújulása. Onnantól fogadja majd az itt élőket és a látogatókat, turistákat jobbról is, balról is - írta hétfői Facebook-bejegyzésében Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára.
mti
"Ami itt épül, az nemcsak beruházás: felelősségvállalás a múltért, a jelenért és a jövőért és értékteremtés. Budapest elhanyagolt értékét visszaadjuk a városnak, ahogy a Várkert Bazár, a Vár, a Millenáris, a Vigadó vagy a Kossuth tér esetében. Más is megtehette volna, mi tettük meg" - fogalmazott az államtitkár.
Lánszki Regő azt írta: a Szabadság-szobor környezete nem választható el a magyar történelemtől - és nem is kell elválasztani. A szabadság nem a semmiből terem, hanem van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség. Ez az alap ma is tart - és ezért szimbolikus jelentőségű, hogy a kereszt ott, a talapzatnál kapott helyet. Nem máshol, nem önkényesen, hanem szervesen illesztve abba a kompozícióba, amely történelmünket és értékrendünket is megidézi.
"A szabadság így nem gyökértelen, nem mások fegyveres harcaival kapcsolódik össze, hanem önismereten nyugszik: tudnunk kell, miért lehetünk szabadok - és mi fenyegeti ezt ma is. A magyar szabadság története elválaszthatatlan a keresztény államiságtól. Aki ezt eltagadja, nem szabadságot véd, hanem történelmet hamisít"
- olvasható a bejegyzésben .
Lánszki Regő hozzátette: ez a megújulás nem önkényből született. A Citadella és a szobor környezetének átalakítása kizárólag minden érintett jogszerű hozzájárulásával valósulhatott és valósulhat meg. A múltunkhoz nem nyúlhatunk úgy, hogy ne néznénk szembe vele.
"És maga a műalkotás? A szabadság szobra nem csak önmagában áll, nem csak magában értelmezendő. A mögötte álló egykori, a város fenyegetésére épült erőd zárt falai mindent szimbolizálhattak - csak a szabadságot nem. Most ezek a falak is megnyílnak - a város, az emberek és a gondolat felé. A szobor nem kevesebb lett, hanem teljesebb. Mélyebb, összetettebb jelentéssel bír, amit újra közösen értelmezhetünk" - írta az országos főépítész.
A bejegyzés szerint jövő tavasszal így, egységében nyílik meg újra a Gellért-hegy teteje. A Szabadság-szobor megújult környezete nemcsak Budapesté, hanem az egész nemzeté lesz. Még nem vagyunk készen, de már most látszik, ki épít, és ki csak beszél róla. "Most éppen a baloldali városvezetés turistáskodik a történelmünkben. Mi viszont itt vagyunk. Ismerjük, értjük, építjük" - zárta bejegyzését Lánszki Regő.
