Leyen máig nem tisztázta a Covid-ügyhöz főződő korrupciós gyanút – Kép: magyarnemzet/MTI/EPA/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys

Orbán Viktor miniszterelnök kötcsei beszédét helyezi nemzetközi kontextusba a XXI. Század Intézet legújabb elemzése. Emlékeztetnek a kormányfő által megfogalmazottakra: "a jövők versenyét kell megnyerni”.

Az intézet elemzése az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményük szerint kitér arra: a miniszterelnök szerint 2026-ra az lesz a kérdés, hogy ki, milyen jövőt ígér.

Bár a kormányfő fenti kijelentését a megváltozott belpolitikai térre hivatkozva tette, az állítás külpolitikai vonatkozásban is helytálló. Az ellentétes jövőképek versenye a megváltozott európai politikai térben is az előttünk álló időszak tétje, a Patrióták frakciójának megalakulása és működése pedig e téren vízválasztó - írták.

Elemzésük szerint az európai integráció már hosszú évtizedek óta a föderalista forgatókönyv szerint zajlik, az Európai Unió (EU) az egyenlő jogok, a gazdasági stabilitás és a béke közössége helyett egy tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, külső érdekeket szolgáló, saját hatásköreit pedig a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszerré vált. A föderalista jövőkép azokra a „jó európaiakra” épít, akik egyebek mellett feladják saját érdekeiket, bármire igent mondanak és hagyják, hogy helyettük döntsenek - fogalmaztak.

Felidézték, hogy a júniusi voksoláson az EU 27 tagállama közül húszban szuverenista vagy jobboldali párt nyert, amely kimondottan a változás ígéretével kampányolt. A választók akarata értelmében az eddigi egyoldalú európai megközelítés ideje lejárt, az európai emberek több őszinte vitát és pártatlan érdekegyeztetést szeretnének - írták.

A XXI. Század Intézet szerint évtizedekkel ezelőtt még a konszenzuskeresésről szólt az uniós integráció és ehhez a felfogáshoz lenne szükséges visszatérni.

Elemzésükben kitértek rá, hogy Orbán Viktor a Cernobbiói Fórumot megelőzően úgy nyilatkozott, hogy Európa három nagy kihívás előtt áll, amelyek a béke, a versenyképesség és a migráció kérdése és ezek kapcsán a kormányfő egy új uniós versenyképességi paktum létrehozását, illetve új rendeletet és szabályozást szorgalmazott.

Az elemzés szerint az EU külpolitikája a háborús helyzet fokozódásával, migrációs politikája az európai önazonosság elvesztésével, gazdaságpolitikája pedig hosszútávon az összeomlással fenyeget, ezért a patrióta politikai közösség feladata, hogy valódi alternatívát kínáljon és kialakítsa a föderalista eszmevilággal szembenálló szuverenista egységet.

A patrióta program - az intézet elemzése szerint - nem az úgynevezett „jó európaiakra”, hanem a változást akarókra, a valódi szabadságharcosokra épít, középpontjában az az alapelv áll, hogy az EU nem lehet erős, ha nem erősek az együttműködést alkotó egyes nemzetek.

Azt írták: "évtizedes tapasztalat", hogy aki szót emel az EU "iránytévesztésével" szemben és elutasítja "Brüsszel túlkapásait", attól megvonják a forrásokat, megkérdőjelezik a médiaszabadságát, határvédelmét, igazgatási szerveződéseit, belső döntéshozatalát, külpolitikáját, családvédelmét, kétségbe vonják demokráciáját és alkotmányosságát, elvitatják az érdekeit.

Éppen ezért az EU intézményeivel, azok működésével szembeni hozzáállás megváltoztatása, a jogállami elvek érvényesülésének elvárása, a több demokrácia mellett érvelő felszólalások segíthetnek a patrióta európai uniós jövőképet érő támadások kivédésében - hangsúlyozta a XXI. Század Intézet elemzése.

Hozzátették: "veszély fenyegeti a demokráciát az EU-ban, mert hiába szavaztak az európai emberek a változásra, a korábbi brüsszeli vezetők az állampolgárok akarata ellenében akarják tovább kormányozni a közösséget".

A csúcsvezető pozíciók elosztásáról szóló nagykoalíciós hatalmi paktum sérti a demokrácia elvét, az EP-ben kialakult politikai arányok ellenére alkalmazott „cordon sanitaire” a patrióta felfogást vallók távoltartása érdekében pedig a jogállamiság elvének durva megsértése - írta a XXI. Század Intézet elemzése.

Szerintük az EP döntéshozó szervein számonkérhető, hogy szembemennek az uniós szerződések előírásaival, ezen kívül a választók akaratát és elvárásait sem lehet tartósan háttérbe szorítani.

Az elemzés kitért rá, hogy éppen a migrációs paktumot korábban erőteljesen támogató Németország kívánja a közelmúlt terrorcselekményei, illetve a tartományi választások eredményeinek következtében újra napirendre tűzni az EU-ban a migráció kérdését, illetve korábban 15 uniós tagország belügyminisztere írt levelet az Európai Bizottságnak a Dublini Egyezményben foglalt kitoloncolási szabályok végrehajtása érdekében.
Az elemzés szerint a választási eredményekből az is látszik, hogy az állampolgárok negatívan látják az EU növekedési kilátásait.

Ursula von der Leyen júliusban bemutatott elnöki programja érdemben nem tartalmaz új elképzelést az Európai Bizottság elkövetkező öt évre tervezett irányairól, miközben az újraéledő illegális migrációval és az uniós költségvetéssel kapcsolatos ellentétek jól mutatják a korábbi status quo fenntarthatatlanságát - szögezi le az elemzés.

Hozzáfűzték: a patrióták feladata az, hogy az állampolgárok érdekének, a nemzet erejének, a józan észnek és a változtatás hatalmának szembeállítása a megmerevedett, életidegen, működésében a status quo védelmezésére korlátozódó, ám arra is alig képes kincstári felfogással.

A választók megkerülhetetlen elvárásokat támasztanak a nekik szánt jövővel kapcsolatban, amelyeknek az EU-nak ideje lenne eleget tennie - áll a XXI. Század Intézet elemzésében.