Perényi Miklós ad szólókoncertet a pannonhalmai bazilikában
2025. március 31. 00:00
Johann Sebastian Bach csellószvitjeit szólaltatja meg Perényi Miklós gordonkaművész április 11-én pannonhalmai Szent Márton-bazilikában.
Bach hat csellószvitje a zenetörténet legismertebb és legnehezebb kompozíciói közé tartozik. Perényi Miklós szólókoncertjén a sorozat első három darabja csendül fel, a G-dúr Csellószvit (BWV 1007), a d-moll Csellószvit (BWV 1008) és a C-dúr Csellószvit (BWV 1009) - közölték a szervezők az MTI-vel.
A sokak által Bach egyik legszebb, csellóra írt darabjának tartott G-dúr Csellószvit a hatrészes sorozat legismertebb alkotása, amelyet harmónia és elegancia hat át. Erős kontrasztot képez ezzel – mélyebb és komorabb hangvételével – a másodikként elhangzó d-moll Csellószvit. A két darab között feszülő ellentét végül a szinte táncos jelleget öltő C-dúr Csellószvitben oldódik fel.
A számos elismeréssel, köztük Kossuth- és Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett Perényi Miklós kivételes előadásmódja, valamint a pannonhalmi Szent Márton-bazilika évszázados falai és páratlan akusztikája a zenei eseményt igazi művészeti élménnyé emelik - áll a közleményben.
A gordonkaművész tehetsége már hétéves korában megmutatkozott, akkor nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola cselló szakára. Két évvel később – kilencévesen – adta első önálló koncertjét a Zeneakadémián. Először Zsámboki Miklós, majd 1959-től Banda Ede tanítványa lett. Később részt vett Enrico Mainardi mesterkurzusain Salzburgban, Luzernben és a római Sancta Cecilia Accademián, ahol 1962-ben művészdiplomát szerzett. A következő évben, 1963-ban – tizenöt évesen – a Pablo Casals Gordonkaversenyen második díjat nyert, ezt követően többször is meghívást kapott Casals mesterkurzusaira.
A világ szinte összes rangos koncerttermében fellépett már. 1974 óta oktat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Repertoárja a barokktól a huszadik századi zenéig terjed, beleértve a kortárs zeneszerzők kompozícióit is. Számos lemeze jelent meg a világ vezető kiadónak gondozásában. 2005-ben a Beethoven összes gordonkaművét tartalmazó, Schiff Andrással közösen készített albuma elnyerte a Cannes Classical Award-ot.
Az április 11-i hangverseny része a Pannonhalmi Főapátság nagyböjti koncertsorozatának.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Amíg Németország, amely kirobbantotta az első világháborút 70 ezer négyzetkilométer területi veszteséget szenvedett el, Ausztria, amely megfogalmazta a hadüzenetet 40 ezer négyzetkilométert és a háborút ellenző Magyarország pedig 180 ezer négyzetkilométer területet vesztett.
"Ez a szellemiség kapcsolta egybe az egyházi közösséget, de ez a szellemiség kapcsolja össze a nemzetet is, tartja meg az országot, és mutat irányt, amikor az életre vezető utakat keressük: amikor gyermekeket nevelnek, földet művelnek, városokat építenek, könyvet írnak, és akkor is, amikor a hazát védelmezik" - fogalmazott a tárcavezető.
Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke szerint a kutatásban, a felfedezésben az innovációban jelenik meg leginkább a kielégíthetetlen vágy arra, hogy megismerjünk újabb és újabb dolgokat. „A világ legjobb hivatása a kutató és az innovátor, mert ez adja a legnagyobb biztosítékot arra, hogy a szellemi frissességeteket megőrizzétek"
- szólt a diákokhoz a HUN-REN elnöke.