Az évad során Magyarország 160 kulturális, összművészeti és tudományos programot valósított meg Törökország 17 városában. A programokon közel másfél millióan vettek részt és több mint ezer sajtómegjelenést generáltak Törökországban - ismertették.
2024. december 14. 10:10
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő, Sulyok Tamás magyar és Recep Tayyip Erdogan török államfő (középen, jobb) a magyar-török kulturális évad zárógáláján Ankarában 2024. december 12-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Nagyszabású gálaműsorral, magas szintű állami részvétel mellett zárult a magyar-török kulturális évad Ankarában - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel. Az ünnepélyes záróeseményen részt vett Sulyok Tamás és Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, valamint mindkét ország részéről több magas rangú politikai, kulturális és gazdasági szereplő.
A közleményben felidézték: a "Barátság és együttműködés évszázada" mottóval egész évben zajló kulturális évad 2023. december 18-án, a magyar-török diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóján nyílt meg Budapesten.
Az évad során Magyarország 160 kulturális, összművészeti és tudományos programot valósított meg Törökország 17 városában. A programokon közel másfél millióan vettek részt és több mint ezer sajtómegjelenést generáltak Törökországban - ismertették.
"A török közönség óriási nyitottsággal és érdeklődéssel fogadta a magyar programokat. Az évad a politikai, gazdasági, szakmai szinteken is olyan együttműködéseket hozott létre, amelyek a jövőben is folytatódni tudnak, így elmondható, hogy abszolút sikerrel, az előzetes célkitűzéseket túlszárnyalva zárult a kulturális sorozat" - idézték Hoppál Pétert, az évadért felelős kormánybiztost.
A záró gálaműsort 2024. december 12-én rendezték meg Ankarában, ahol a nyitóünnepséghez hasonlóan magyar és török művészek közös produkcióját állították színpadra.
Az eseményen részt vett Sulyok Tamás köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, Hoppál Péter évadért felelős kormánybiztos. A vendéglátó Törökországot Recep Tayyip Erdogan elnök és Mehmet Nuri Ersoy kulturális és turisztikai miniszter, valamint számos kormánytag képviselte.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztatása szerint 2025-ben Magyar-Török Tudományos és Innovációs Évvel folytatódik az együttműködés Magyarország és Törökország között.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
