hirado.hu

Kilábalunk a háborúból, karnyújtásnyira vagyunk a békétől - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az M1 aktuális csatornának vasárnap a Karmelita kolostorban adott évértékelő interjújában.

Hozzátette, hogy az elmúlt három év nyomasztó volt, "a szomszédodban olyan háború zajlik, amelyben naponta meghalnak több százan, időnként több ezren, és egy ország a szemed láttára kiürül, szétbombázzák, elveszíti erőforrásai tekintélyes részét". A háború hatása alól "sem tudod magad kivonni", mert közben egekbe mennek az árak, tönkremegy az energiapiac.

"Ebben éltünk három évig, és (...) hogy ennek vége lehet, az olyan, mint amikor a víz alól fel tudsz jönni és hosszú idő után levegőhöz jutsz"
- fogalmazott a miniszterelnök, hozzáfűzve: ettől valóban csak karnyújtásnyira vagyunk.

A két békemisszió szükségességére vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, egyrészt egy keresztény országnak segítenie kell a bajbajutottakon, másrészt kaptak hozzá eszközöket is, hiszen Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnökségét. A békemissziók sikerességére vonatkozó kérdésre válaszolva pedig úgy fogalmazott: "az egész helyzettől inkább sírhatnékja van az embernek; nehéz itt eredményekről beszélni". Ugyanakkor a magyar elnökség kezdetén elfogadhatatlan volt a békéről beszélni Európában, de vállalták a kockázatot, és fél év eredményeképpen eljutottunk oda, hogy "ma mindenki a békéről beszél" - jelentette ki a miniszterelnök. Azt mondta, ami korábban tiltott téma és politikai célkitűzés volt, arról ma végre értelmesen lehet beszélni. Ennyit elértünk, de ettől még nincs vége a háborúnak - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy január 20-án, az új amerikai elnök hivatalba lépésével "új világ kezdődik", de addig is a reális célokat érdemes szem előtt tartani, és javasolt is egy karácsonyi tűzszünetet. "Az orosz elnököt - azt hiszem - sikerült is rávennem arra, hogy ezt komolyan fontolja meg, az ukránok, valamilyen rejtélyes okból nem hajlandóak" - közölte, megjegyezve, hogy még nincs itt a karácsony, így ne adjuk fel.

Orbán Viktor beszélt arról, hogy van egy új realitás a frontvonalon: az oroszok törnek előre és a háborút az Európai Unió elvesztette. Ha az európaiak beleugranak a konfliktusba, "saját háborúnak minősítik", akkor még nagyobb vereség vár ránk. Az az érdekünk, hogy ez kicsi konfliktus legyen - jegyezte meg.

Második realitásként beszélt arról, hogy Amerikában "a civilizációs küzdelemre, a Nyugat lelkéért és jövőjéért zajló küzdelemre felkészült elszánt szereplő lépett sorompóba a Patrióták oldalán, az élet oldalán". Ez teljesen meg fogja változtatni a nyugati világot - mondta Orbán Viktor, megjegyezve: ő már gondolatban ebben a realitásban él, a kormány ebben a realitásban van, a költségvetés e szerint a realitás szerint készült el. A brüsszeliek meg a régiben vannak még, ez totális tévedés - fűzte hozzá.

Az ukrajnai háború kapcsán a kormányfő szólt arról is, hogy 2022 áprilisában a felek néhány órányira voltak a megállapodástól, amelyet a Nyugat közbeavatkozása tett lehetetlenné. Tehát volt lehetőség arra, hogy tűzszünet és tartósnak ígérkező béke legyen, "nem volt megoldhatatlan a feladat, csak elrontották" - mondta Orbán Viktor.

Amerika és az Európai Unió kapcsolatáról szólva kiemelte, hogy nincs szükség semmilyen közvetítésre; lesznek komoly, nagy viták. Ezekben a vitákban kell nekünk, magyaroknak részt venni úgy, hogy először is mi jól járjunk - mondta Orbán Viktor hangsúlyozva: a legfontosabb az, hogy a viták olyan megegyezéssel záruljanak, ami elfogadható Amerikának és Európának is.

A miniszterelnök az Európai Bizottság és Magyarország kapcsolatáról szólva elmondta, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben teljes összehangban vannak a brüsszeliekkel, de vannak ügyek, amelyekben összebékíthetetlenül különböző állásponton vannak. Ezen utóbbiakra példaként említette, hogy a kormány nem engedi, hogy "Magdeburgot csináljanak Magyarországból" azzal, hogy ránk erőltetik a szabályaikat, és be kellene engedni a migránsokat. Ugyanilyen kibékíthetetlen ellentét van genderügyben is - közölte.

Orbán Viktor azt mondta: mi vagyunk Brüsszel ellenzéke, és mi azt gondoljuk, ha Brüsszelt nem tudjuk megváltoztatni úgy, hogy átvesszük a többséget és nem alakítjuk át őket olyan képre, ami jó a nemzetállamoknak, akkor mindannyian szenvedni fogunk. "Brüsszelt el kell foglalni, többséget kell szereznünk és át kell alakítanunk. Ez a Patrióták célja" - fogalmazott.

A kormányfő azt mondta: "az Európai Unióban a Patriótáknak ki kell tűzniük a zászlót és akkor majd az alá fognak gyűlni a többiek".

A Patrióták sikeresek, az Európai Néppárt pedig a múltban ragadt - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki a mai európai uniós politika legmélyebb törésvonalának a háború és a béke kérdését nevezte.

Ennek kapcsán a miniszterelnök az európai uniós országokat három csoportba sorolta: a háborút pártolók, a háborút ellenzők - a kormányfő ebben a körben Magyarországot és Szlovákiát említette -, illetve azok, akik azzal folytatnak túlélési taktikát, hogy "nem mondanak semmit". Kiemelte: "mi túl közel vagyunk a háborúhoz, hogy ne mondjunk semmit".

Orbán Viktor hozzátette, a radikális háborúpártiak úgy vélekednek, hogy ha több pénzt költöttek volna a háborúra, ha több fegyvert, csapatokat is küldtek volna, akkor azt megnyerték volna, a miniszterelnök viszont erre azt a választ adta, hogy "ez nem a mi háborúnk", és itt látható a törésvonal, ez az, ami ma a leginkább megosztja az Európai Uniót.

A parlament által elfogadott "ambiciózus" jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar gazdaság kibekkelte a háború három esztendejét és nem vesztette el az újrakezdés sikerének esélyét, "nem játszottuk el a jövőnket az elmúlt három évben".

Magyarországon továbbra is mindenki dolgozhat, aki akar, a 13. havi nyugdíjat a magasabb költségvetési hiány ellenére is sikerült megvédeni, az elmúlt három évben egy kivételével mindig nőttek a bérek, a családvédelemből, a gyermekek után járó, 2010 óta létező adókedvezményből semmit sem kellett feladni, a rezsicsökkentéssel Európában ma a legkevesebbet a magyarok fizetik a villanyért és a gázért, így mindenki, aki ma felkapcsolja a villanyt, vagy bekapcsolja a gázt, egy kormányzati védelmi program részese - sorolta a kormányfő.

Hangsúlyozta, hogy a magyaroknak 2010 óta számos ügyben sikerült meggyőzniük egymást, hogy "képesek vagyunk olyasmire, amire korábban nem", többek között ennek is köszönhető, hogy 100 emberből ma már nem 53-an, hanem több mint 80-an dolgoznak, illetve autópályákkal, gyorsforgalmi utakkal van összekötve az ország.

Azt mondta: ma a magyar gazdaság olyan állapotban van, hogy abban a pillanatban, amikor beköszönt a béke, repülőrajtot tud venni. A kormányfő a munkáshitelt, a Demján Sándor Programot, illetve a családi adókedvezmény mértékének megduplázását külön is említette.

Orbán Viktor a gazdasági semlegesség kapcsán túlzásnak nevezte, hogy az megoldaná adott esetben a német gazdaság nehézségei által okozott gondokat, de biztos abban, hogy "a bajból faragni tudunk".

A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság korábban túlságosan egyoldalúan a nyugati piacra volt rákötve.

"Ha látjuk, hogy Európában baj van, arra az a válasz, hogy minden más irányba fejleszteni kell a gazdasági kapcsolatokat" - hangsúlyozta, hozzátéve: nagy reményeket fűz az amerikai kapcsolatokhoz, de az is nagyon fontos, hogy ne adjuk fel az oroszokkal való kapcsolatokat sem. A magyar cégeknek a kormányfő azt tanácsolta, hogy azokon a területeken, amelyeken a szankciók nem tiltják, menjenek és vegyenek részt az orosz gazdaságban, illetve a kínaiakkal meglévő politikai kapcsolatok gazdasági kapcsolatokra átfordítását szorgalmazta.

Minél nagyobb a baj Európában, annál inkább kell előrenyomulni más piacokon, és ennek a politikai előfeltételei már adottak - mondta.

A gazdasági semlegességben az a legfontosabb, hogy ne törődjünk bele abba, hogy a nyugati piacok gyengülésével mi is gyengülünk, hanem legyen válaszunk erre a helyzetre és a többi irányba pótoljuk azt, amit elvesztettünk az európai irányban - hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy ez nem lesz egyszerű és nem fog egyik napról a másikra működni.

Az év elején kirobbant kegyelmi üggyel kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta: "csak kapkodta a fejét, hogy milyen veszteséget kellett elszenvedni azzal, hogy elveszítették Novák Katalint és Varga Juditot, akiknek a korábbi teljesítményét több év megfeszített munkája gyümölcsének nevezte, és a két politikus a világban mindenütt a politika sztárja volt.

A miniszterelnök kijelentette: keresztény politikusoktól elvárni lehet a tökéletességet, de méltányosságra kell törekedni, nagy hibákat nagyon, a kis hibákat pedig kicsit kell megbüntetni.

"Sebek ugyan maradnak, de meggyógyultunk, és amit túlélsz, az erősebbé tesz" - fogalmazott a kormányfő.

A durvuló közbeszéddel kapcsolatban Orbán Viktor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy technológiai váltással tartalmi és technikai értelemben is megváltozik az, ahogy az emberek egymással beszélnek, de ez nem a politika és nem is Magyarország sajátossága, nem magyar fogyatékosság, hanem a szabad közbeszédre épülő nyugati világ problémája. A kormányfő reméli, hogy ezt sikerül majd megoldani.

Orbán Viktor karácsonyra, illetve 2025-re mindenkinek békét, nyugalmat, egészséget, kiegyensúlyozottságot, szeretetet kívánt és azt, hogy senki se essen kétségbe. "Nincs olyan baj, amire ne lehetne megoldást találni" - fogalmazott, hozzáfűzve: több megértést, méltányosságot, nyitottságot és egymás iránti őszinteséget kíván, ezen áll vagy bukik minden, a gazdasági sikerek is.

"A költségvetés, a munkaerőpiac, a munkáltatók és a munkavállalók közötti megállapodás elintézi: jobban fogunk élni 2025-ben, mint 2024-ben" - mondta Orbán Viktor.