Hogyan jön Petőfi Trumphoz?
„A beszéd bármilyen szép, csak beszéd és nem tett” – írta Petőfi Sándor egy, a maitól egészen különböző korban és évszázadban, és ez az örökérvényű igazság mennyire helytálló egy másik kontinensen is. Míg a leköszönő amerikai elnök csak beszélt a háború folytatásáról, mint lehetséges demokrata „megoldásokról”, addig Donald Trump többet tett a békéért, mint számos elődje összesen. Az Ábrahám-megállapodásokkal letette a névjegyét, amely először hozta meg a béke reményét a Közel-Keleten. Most másodszorra is elnöknek választotta az amerikai nép.
2025. január 21. 08:53
1848-ban, elnyomott hazánkban a nemzet egyik legnagyobb költője olyan igazságot vetett papírra, amely a mai napig mértékül szolgálhat mind polgárnak, mind politikusnak egyaránt szerte a világon.  Hiszen kacifántos mondatokkal, ígéretekkel mindenki csilloghat, ugyanakkor a cselekvés már számonkérhető, objektív, hűvös és tényszerű. Míg Biden csak beszélt, addig Trump mindent megtett és meg fog tenni a béke érdekében.
 
A régi/új amerikai elnök már bizonyított, hiszen 2017 és 2021 között az Egyesült Államok vezetőjeként nem indított új háborút senki ellen a világban, a munkahelyteremtés terén nagy előrelépést értek el, ezzel együtt a gazdasági növekedés is jelentős volt adócsökkentéssel és a beruházások ösztönzésével. Patriótaként, a világ legerősebb országának vezetőjeként a normalitás irányába fordította a kontinensnyi ország kormányrúdját és talán ez volt az a pont, amely a leghevesebb ellenérzéseket váltotta ki vele szemben a demokraták és a világ liberálisai között. Az elnökségének elvétele, újbóli indulásának megakadályozása pedig már nem csak politikai, hanem idológiai, életfelfogásbeli élet-halál harccá alakult.
 
Az USA és ezzel párhuzamosan, őt követve a „nyugati világ” a woke és a gender őrületében vergődött a Biden-adminisztráció alatt, saját értékeit és hagyományait a háta mögött hagyva (ők úgy gondolják, hogy meghaladva) relativizálják a világ öröktől fogva megkérdőjelezhetetlen részeit és céljaiknak a józanész sem szabott már határt. A jogi, filozófiai és keresztény-zsidó ideológiai alapjait elutasítva olyan alapvetéseket sem követtek, miszerint a háború rossz, a béke pedig elérendő cél lenne.
 
Trump megértette mindezt és zászlajára tűzte, hogy Amerikát újra ésszerűen működő, békésebb nagyhatlommá tegye – s ebben a választók milliói álltak mellé. Az Egyesült Államok olyan meghatározó erőközpont a világban, amely igazodási pontként szolgál akarva-akaratlan a világ legtöbb országa számára. Lehet Trumpot szeretni, vagy nem szeretni, de figyelmen kívül hagyni lehetetlen. Míg első elnöksége a megrökönyödést és hisztériát-, a második már az elfogadottságot váltotta ki sokakból, akik korábban távolságot tartottak az egyértelműen formabontó elnökkel szemben, aki mindent megtett, hogy a politikai korrektség álszentségével leszámolva tiszta vizet öntsön a pohárba, egyenesen fogalmazzon és cselekedjen.
 
A változások óriási hálójában élünk, hiszen ha csak végig gondoljuk az elmúlt néhány évet a COVID, az az orosz-ukrán háború, a migrációs krízisek, az energiaválság, a megugró infláció mind instabilitást és kiszámíthatatlanságot robbantottak a mindennapjainkba, amelyeket kezelnie kellett szerte a világban az országvezetőknek.
 
Mi magyarok is helyt álltunk a váratlan kihívások közepette, s a folyton változó realitás most megvillantja előttünk a nyugodtabb, békésebb évek lehetőségét. Biztos vagyok benne, hogy a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatok rég nem látott szintre és értékűre fognak emelkedni. A kölcsönös tiszteleten alapuló viszony közeledte már most kézzel tapintható, amely hamarosan nem széthúzást és nagyhatalmi arrogáns hangokat szül majd (mint az az elmúlt éveket jellemezte), hanem korrekt összefogást és szövetségesi viszonyrendszert. Bár nem vagyunk „egy súlycsoport”, mégis a megbecsülés hangneme kijár minden félnek egyaránt – nekünk magyaroknak is.
 
Donald Trump nemzeti alapon gondolkodik és nem nyílt társadalmi hálózatokban. Tudja, hogy mi a korszellem és hogy a szétesett világot most meg kell „javítani”, hogy unokáink is élvezhessék majd azt.
 
A világ felbolydult, hiszen ezek azok az évtizedek, amikor az Egyesült Államok uralta egypólusos világban fokozatosan (újra) több erőközpont épül fel és ez olyan globális és stratégiai belátást, gondolkodást igényel, amelyben bölcsességre, higgadtságra és a valóság le nem tagadására van szükség minden szinten, elsősorban Washingtonban.
 
Trump elnök, akit megpróbáltak megölni, börtönbe zárni, vagyonát elvenni, politikai terveit megsemmisíteni, most nehéz döntések előtt áll, amelyeket a világ minden jóakaratú embere reménykedve vár. Külpolitikája mindenkire és mindenhol hatással lesz majd, hiszen nem mindegy, hogy hogyan lesz képes kezelni a kiszámíthatatlan Oroszországot, Észak-Koreát, a feltörekvő Kínát és a terrorral átitatott iszlamista hatalmi központokat és azok meghosszabbított csápjait a Közel-Keleten, Európában és Amerikában.
 
Nemzetbiztonság és világbiztonság, két fontos hívószó Amerika és Magyarország számára is – nem megy majd máshogyan a biztonság elérése, csak ha mindennél jobban összefogunk, figyelünk egymásra mind a NATO és a transzatlanti kapcsolatrendszer keretei között.
 
Nekünk, magyaroknak a legfájóbb a szomszédunkban dúló orosz-ukrán háború, mely esztelen öldöklésében már százezrek vesztették életüket. A harc és a háborús pszichózis nem csak a küzdő felek gondolatait homályosítják el, de az utóbbi időkig Európa vezetőinek nagy része is ennek hatása alá került. Most itt van az esély, hogy egy erős, de a valóságot és a lehetőségek határait nem tagadó fél rávegye az egymással harcolókat, hogy hallgassanak el már a fegyverek – ez emberségünk és hitünk diktálta elsődleges célunk. Ez a magyarság és minden békeszerető ember közös érdeke.
 
Goethe szerint„Három nehéz dolog van a világon: Úgy mondani igazat, hogy senkinek ne fájjon… Úgy mondani kellemest, hogy hízelgés ne legyen… És úgy érvényesülni, hogy senkit ne tapossunk el.”
Kereszténydemokrata politikusként kívánom Amerika elnökének, hogy mindháromban sikeres legyen, és a nekik távoli, de a számunkra legfontosabb országgal, Magyarországgal közös hangon, együttműködve és sikeresen tudjon egy békésebb, szebb és élhetőbb világot építeni. 
Juhász Hajnalka, a KDNP alelnöke
  • Magyar edzője van (volt) a Fradinak
    Kegyelmi pillanat: újfent magyar adzője van a Ferencváros labdarúgócsapatának. Nagy esély arra, hogy néhány Európa-hírű futballistánk mellett most egy trénerünk is Európa-hírre kapjon, s külön öröm, hogy ezt magyar csapattal teheti meg.
  • Fekete hattyú
    Maga a pedofilbotrány is fekete hattyú volt: teljesen váratlanul robbant be a közéletbe, förgetegszerű tömeghatást váltott ki – nemcsak tömeghatást, hanem politikusi bukást is –, érdemi magyarázata azóta sincs.
  • A keresztényüldözés a legnagyobb emberi jogi válság
    Naponta átlagosan nyolc keresztényt gyilkolnak meg, és közvetlenül mintegy 260 millió hívő van kitéve üldöztetésnek. Napjainkban a keresztényüldözés már nem csak az úgymond a kommunista és az iszlám diktatúrákban zajlik, hanem a magát kulturáltnak mondó nyugati világban is! – leplezi le az emberellenes szélsőséget Vejkey Imre.
  • Ukrajnáról is tárgyal Orbán Viktor Pozsonyban
    A tárgyalásokon szóba kerül Ukrajna ügye is; a két vezető korábban már többször egyértelművé tette, hogy nem lehet szó Ukrajna NATO-tagságáról, és az ország uniós csatlakozása is sok veszélyt rejtene magában, különösen az európai mezőgazdaságban - mondta a sajtófőnök.
  • Hogyan jön Petőfi Trumphoz?
    „A beszéd bármilyen szép, csak beszéd és nem tett” – írta Petőfi Sándor egy, a maitól egészen különböző korban és évszázadban, és ez az örökérvényű igazság mennyire helytálló egy másik kontinensen is. Míg a leköszönő amerikai elnök csak beszélt a háború folytatásáról, mint lehetséges demokrata „megoldásokról”, addig Donald Trump többet tett a békéért, mint számos elődje összesen. Az Ábrahám-megállapodásokkal letette a névjegyét, amely először hozta meg a béke reményét a Közel-Keleten. Most másodszorra is elnöknek választotta az amerikai nép.
MTI Hírfelhasználó