Kövér László szerint a Pénzmúzeum küldetése, hogy a pénzről, a múltról és jelenről beszéljen az embereknek, miközben formálja a jövőt. A Bélyegmúzeum küldetése is hasonló: miközben hatalmas értékeket gondoz, fontos ismeretterjesztő munkát is végez.
2025. január 28. 19:19
Kossuth-bankó – wikipedia
A magyar pénz és a bélyeg a mindennapjaink gazdaságának fontos eszközei mellett szimbólumok is: mindkettő a szabadságunk jelképe – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke Budapesten, a Postajegyek és Bankjegyek – Kéz a Kézben című időszaki kiállítás keddi megnyitóján.
A magyar pénz és a bélyeg megmutatja, hogy van itt egy ország, amely a saját erejéből, tehetségéből, emberségéből és a saját munkája által képes boldogulni, ezért méltó a szabad és önálló életre – hangsúlyozta Kövér László a Bélyegmúzeum és a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont közös tárlatának megnyitóján.
Kövér László szerint a Pénzmúzeum küldetése, hogy a pénzről, a múltról és jelenről beszéljen az embereknek, miközben formálja a jövőt. A Bélyegmúzeum küldetése is hasonló: miközben hatalmas értékeket gondoz, fontos ismeretterjesztő munkát is végez.
penzmuzeum
A házelnök szerint a Pénzmúzeumban látható új időszaki kiállítás megmutatja, hogy mennyire közel áll egymáshoz a pénz és a bélyeg: mindkettő feladata a nemzet mindennapjainak a szolgálata.
stephansnumizmatika.hu
Kövér László emlékeztetett Szent István vert pénzének korabeli jelentőségére, kiemelve, hogy az egyben bizonyíték volt a magyar királyság állami létének önállóságára, míg III. Béla dénárja a bizánci solidus mellett a keresztény világ vezető valutájának számított.
Károly Róbert aranyforintja "a zavaros idők után azt jelentette, hogy Magyarország újra erős" - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke, hozzátéve, hogy a szabadság dolgában nagy jelentősége volt Rákóczi ezüstforintjának, a Kossuth-bankónak, később a koronát felváltó pengőnek, majd a háború és a szovjetek által gerjesztett inflációban tönkrement pengőt váltó magyar forintnak.
A forint aztán túlélte a rendszerváltoztatás gazdasági kríziseit, és ma gazdasági önrendelkezésünk egyik legfőbb eszköze - tette hozzá Kövér László.
A házelnök szerint a Magyar Nemzeti Bank napjainkra működésében is nemzeti célokat szolgáló intézmény lett. "Őrködjünk azon, hogy ez a jövőben se változzon!"- hívta fel a figyelmet.
Kövér László felidézte, hogy az első magyar bélyeg tervét Than Mór készítette el Kossuth Lajos felkérésére a szabadságharc idején, de a nyomdai megvalósításra már nem maradt idő. A provizórium és az önkény idején használt, "ránk oktrojált bélyegek is az elnyomás jelképei voltak".
A kiegyezés évében megszülethetett az első magyar bélyeg, amelyet még Bécsben nyomtattak. 1871-től nyomtatnak hazánkban magyar bélyeget, és azóta vagyunk saját jogon bélyegkészítő nemzet - mutatott rá, hozzátéve, hogy a Magyar Posta szintén nemzeti intézmény "tiszteletre méltó múlttal, küzdelmes jelennel és nagy jövőbeli feladatokkal".
Az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy a múzeum küldetése a múlt: "a múlt, amelynek vége a jelenig ér". A digitális korszak megjelenésével új kihívások várnak ránk. Kövér László szerint a digitális pénz kizárólagossága az emberi szabadság végét jelentené, és - mint mondta - nem hisz abban, hogy az emberek rabságba kényszeríthetők.
Kövér László szerint sok mindent elmond a szóhasználat a pénzhez való viszonyunkról: az angolszászok "csinálják" a pénzt, a németek "megszolgálják", a mediterráneumban az emberek "nyerik" a pénzüket, mi magyarok "keressük, megkeressük" a fizetésünket.
Mint mondta, néhány éve azt tapasztaljuk, "az égbolt egyre szűkül a nyugati világban", de "most úgy tűnik, fordul a szél és hosszú politikai küzdelem után visszatérhet a józan ész a nyugati világba, a béke Európa földjére, és ezzel ismét megerősödik a lehetőség, hogy az országunkat megtartsuk magyar országnak, ahol biztonságos és jó élni".
Hergár Eszter, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont igazgatója elmondta, hogy az intézményt az elmúlt két és fél évben 300 ezren látogatták.
Az ingyenesen látogatható tárlathoz kísérőprogramok is kapcsolódnak: a szerdán induló Kávéházi beszélgetés első vendége Elekes Attila André bélyeg- és bankjegytervező művész lesz, bélyeg témában lesznek kézművesfoglalkozások és két országos pénzügyi versenyt is szerveznek, de a tervek szerint minden hónapban készülnek izgalmas programmal - sorolta Hergár Eszter.
Szabó Jenő, a Bélyegmúzeum igazgatója elmondta: a Bélyegmúzeum és a Pénzmúzeum közös tárlatán hat, köztük két kortárs bankjegy- és bélyegtervező művész alkotásait mutatják be az illatos bélyegek és az 1954-es labdarúgó vb-re kiadott, az Aranycsapat győzelmét ünneplő sorozat mellett, és látható egy eredeti Aranyvonat-láda is, illetve különböző nyomdai technológiákkal készült darabok a kőnyomattól az UV-grafikákig.
Emellett illetékbélyegek, inflációs bélyegek, hotelbélyegek, levélzárók és még számos ritkaság szerepel a kiállításban, amelyben külföldi különlegességek is megjelennek. A tárlatot modern digitális eszközök és filmek is színesítik - tette hozzá az igazgató.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Postajegyek és bankjegyek – kéz a kézben című időszaki kiállítás ünnepélyes megnyitóján a Pénzmúzeumban 2025. január 28-án. MTI/Hegedüs Róbert
A szél- és naperőművek élettartama legfeljebb 20-25 év, az akkumulátorok élettartama pedig 7-8 év. Ha a zöld erőművek élettartama lejár, akkor is el kell bontani a felszín feletti részeket, ha a beton alapok továbbra is a földben maradnak. A romeltakarítások és a használt akkumulátorok leselejtezése során a célul kitűzött 2050-es évig legalább 10 millió tonna veszélyes hulladék halmozódna fel.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
A magyar képviselet erősödése szerte a világban közös cél, hogy erősödjön a magyar képviselet a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Vajdaságban, Drávaszögben, Muravidéken, az Őrvidéken és a diaszpórában egyaránt - hangsúlyozta Nacsa Lőrinc, aki fontosnak tartotta, hogy ebből a fialatok is kivegyék a részüket.
Orbán Viktor Brüsszelt azzal vádolta, hogy miatta süllyed el az európai gazdaság, hogy miatta küldik a "pénzünket" Ukrajnába "egy reménytelen háborúba", és miatta lepték el a migránsok Európát, mert kinyitotta a határokat a "migránsok inváziója előtt".
Orbán Balázs úgy fogalmazott: minden idők egyik legnagyobb nemzetközi liberális botránya bontakozik ki a szemünk előtt. "Lassan annyi csontváz dől ki a szekrényből, hogy alig tudunk tőlük közlekedni a folyosón" - írta.