Kövér László szerint a Pénzmúzeum küldetése, hogy a pénzről, a múltról és jelenről beszéljen az embereknek, miközben formálja a jövőt. A Bélyegmúzeum küldetése is hasonló: miközben hatalmas értékeket gondoz, fontos ismeretterjesztő munkát is végez.
2025. január 28. 19:19
Kossuth-bankó – wikipedia
A magyar pénz és a bélyeg a mindennapjaink gazdaságának fontos eszközei mellett szimbólumok is: mindkettő a szabadságunk jelképe – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke Budapesten, a Postajegyek és Bankjegyek – Kéz a Kézben című időszaki kiállítás keddi megnyitóján.
A magyar pénz és a bélyeg megmutatja, hogy van itt egy ország, amely a saját erejéből, tehetségéből, emberségéből és a saját munkája által képes boldogulni, ezért méltó a szabad és önálló életre – hangsúlyozta Kövér László a Bélyegmúzeum és a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont közös tárlatának megnyitóján.
Kövér László szerint a Pénzmúzeum küldetése, hogy a pénzről, a múltról és jelenről beszéljen az embereknek, miközben formálja a jövőt. A Bélyegmúzeum küldetése is hasonló: miközben hatalmas értékeket gondoz, fontos ismeretterjesztő munkát is végez.
penzmuzeum
A házelnök szerint a Pénzmúzeumban látható új időszaki kiállítás megmutatja, hogy mennyire közel áll egymáshoz a pénz és a bélyeg: mindkettő feladata a nemzet mindennapjainak a szolgálata.
stephansnumizmatika.hu
Kövér László emlékeztetett Szent István vert pénzének korabeli jelentőségére, kiemelve, hogy az egyben bizonyíték volt a magyar királyság állami létének önállóságára, míg III. Béla dénárja a bizánci solidus mellett a keresztény világ vezető valutájának számított.
Károly Róbert aranyforintja "a zavaros idők után azt jelentette, hogy Magyarország újra erős" - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke, hozzátéve, hogy a szabadság dolgában nagy jelentősége volt Rákóczi ezüstforintjának, a Kossuth-bankónak, később a koronát felváltó pengőnek, majd a háború és a szovjetek által gerjesztett inflációban tönkrement pengőt váltó magyar forintnak.
A forint aztán túlélte a rendszerváltoztatás gazdasági kríziseit, és ma gazdasági önrendelkezésünk egyik legfőbb eszköze - tette hozzá Kövér László.
A házelnök szerint a Magyar Nemzeti Bank napjainkra működésében is nemzeti célokat szolgáló intézmény lett. "Őrködjünk azon, hogy ez a jövőben se változzon!"- hívta fel a figyelmet.
Kövér László felidézte, hogy az első magyar bélyeg tervét Than Mór készítette el Kossuth Lajos felkérésére a szabadságharc idején, de a nyomdai megvalósításra már nem maradt idő. A provizórium és az önkény idején használt, "ránk oktrojált bélyegek is az elnyomás jelképei voltak".
A kiegyezés évében megszülethetett az első magyar bélyeg, amelyet még Bécsben nyomtattak. 1871-től nyomtatnak hazánkban magyar bélyeget, és azóta vagyunk saját jogon bélyegkészítő nemzet - mutatott rá, hozzátéve, hogy a Magyar Posta szintén nemzeti intézmény "tiszteletre méltó múlttal, küzdelmes jelennel és nagy jövőbeli feladatokkal".
Az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy a múzeum küldetése a múlt: "a múlt, amelynek vége a jelenig ér". A digitális korszak megjelenésével új kihívások várnak ránk. Kövér László szerint a digitális pénz kizárólagossága az emberi szabadság végét jelentené, és - mint mondta - nem hisz abban, hogy az emberek rabságba kényszeríthetők.
Kövér László szerint sok mindent elmond a szóhasználat a pénzhez való viszonyunkról: az angolszászok "csinálják" a pénzt, a németek "megszolgálják", a mediterráneumban az emberek "nyerik" a pénzüket, mi magyarok "keressük, megkeressük" a fizetésünket.
Mint mondta, néhány éve azt tapasztaljuk, "az égbolt egyre szűkül a nyugati világban", de "most úgy tűnik, fordul a szél és hosszú politikai küzdelem után visszatérhet a józan ész a nyugati világba, a béke Európa földjére, és ezzel ismét megerősödik a lehetőség, hogy az országunkat megtartsuk magyar országnak, ahol biztonságos és jó élni".
Hergár Eszter, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont igazgatója elmondta, hogy az intézményt az elmúlt két és fél évben 300 ezren látogatták.
Az ingyenesen látogatható tárlathoz kísérőprogramok is kapcsolódnak: a szerdán induló Kávéházi beszélgetés első vendége Elekes Attila André bélyeg- és bankjegytervező művész lesz, bélyeg témában lesznek kézművesfoglalkozások és két országos pénzügyi versenyt is szerveznek, de a tervek szerint minden hónapban készülnek izgalmas programmal - sorolta Hergár Eszter.
Szabó Jenő, a Bélyegmúzeum igazgatója elmondta: a Bélyegmúzeum és a Pénzmúzeum közös tárlatán hat, köztük két kortárs bankjegy- és bélyegtervező művész alkotásait mutatják be az illatos bélyegek és az 1954-es labdarúgó vb-re kiadott, az Aranycsapat győzelmét ünneplő sorozat mellett, és látható egy eredeti Aranyvonat-láda is, illetve különböző nyomdai technológiákkal készült darabok a kőnyomattól az UV-grafikákig.
Emellett illetékbélyegek, inflációs bélyegek, hotelbélyegek, levélzárók és még számos ritkaság szerepel a kiállításban, amelyben külföldi különlegességek is megjelennek. A tárlatot modern digitális eszközök és filmek is színesítik - tette hozzá az igazgató.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Postajegyek és bankjegyek – kéz a kézben című időszaki kiállítás ünnepélyes megnyitóján a Pénzmúzeumban 2025. január 28-án. MTI/Hegedüs Róbert
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Kövér László hangsúlyozta, Ukrajna felvétele az Európai Unióba (EU) az agrárium számára mindenképpen gazdasági katasztrófát jelentene, az Európai Bizottság pedig gazdasági értelemben "likvidálja" az uniós termelőket azzal, hogy az ukrán mezőgazdasági termékeket ráönti Európára.
A nehézségek közepette az államtitkár örömnek nevezte, hogy a magyar kormány támogatásának, illetve a kárpátaljai magyarok munkájának köszönhetően egyetlen magyar intézményt sem kellett bezárni az utóbbi három évben, "így tehát a kárpátaljai magyar egyházak, az oktatási intézmények és a civil szervezetek működnek".
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba? 
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
