Harácsoltak az idegen tulajdonú kereskedelmi láncok
A kormányfő szavai szerint az üt vissza, hogy a rendszerváltást követő években a magyar gazdaság nem volt elég erős ahhoz, hogy megtartsa a magyar kézen lévő kereskedelmi láncokat. Ezek külföldi kézen vannak, és őket csak profitjuk érdekli.
2025. március 21. 09:24
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a brüsszeli Közmédia Központban 2025. március 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Muszáj volt beavatkozni, nem lehetett tovább nézni, hogy a kereskedelmi láncok kifosztják az embereket, az áremelkedéseket meg kellett fékezni - mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, a közmédia brüsszeli stúdiójából sugárzott műsorában.
Orbán Viktor elismerte: akik azt mondják, hogy a piaci folyamatokba történt beavatkozás, igazat mondanak, hozzátéve, jó lett volna, ha a kormány nem kényszerül erre, de arra a következtetésre jutottak , hogy a mostani áremelkedéseknél szó sincsen piaci folyamatokról. Ahhoz képest, hogy mennyiért szerezték be a kereskedelmi láncok az árukat, 45, 50, akár 129 százalékot "pakoltak rá". Ennek semmi köze a piaci folyamatokhoz - jelezte.
Szavai szerint az üt vissza, hogy a rendszerváltást követő években a magyar gazdaság nem volt elég erős ahhoz, hogy megtartsa a magyar kézen lévő kereskedelmi láncokat. Ezek külföldi kézen vannak, és őket csak profitjuk érdekli.
Ezért muszáj volt beavatkozni, nem lehetett tovább nézni, hogy kifosztják az embereket, az áremelkedéseket meg kellett fékezni. Tárgyalásokkal próbálkoztunk először, azok nem vezettek eredményre, így kénytelen voltunk beavatkozni - emlékeztetett.
Összegzése szerint a beavatkozásnak az volt a lényege, hogy a kereskedő a beszerzési árra maximum 10 százalékot tehet rá, ez azonnali árcsökkenést eredményezett 30 alapvető élelmiszer-kategóriában, de ez mintegy 760 terméket jelent.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
