Mátyás király és Einstein egy kiállításon a 200 éves Akadémián

Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz megújult székházában. Megnézné őket eredetiben?
 
A 2025. november 5-én megnyíló, 200 év kincsei című kiállítás az Akadémia, rajta keresztül Magyarország 19–20. századi történetének fontosabb eseményeit, kimagasló személyiségeit mutatja be a nagyközönség számára ritkán látható kéziratokkal, képekkel és műtárgyakkal.
 
Az MTA Könyvtára és Művészeti Gyűjteménye által őrzött, a nemzeti identitást meghatározó tételek legtöbbje a középiskolai irodalom- és történelemkönyvekből mindenki számára ismert, és november 5-től eredetiben is megtekinthető az MTA székházában, a budapesti Széchenyi István téren.
 
Csak néhány példa: Vörösmarty Mihály íróasztalán nemcsak sakk-készlete, hanem a Szózat eredeti kézirata is látható lesz. Arany Jánosnak, az Akadémia titoknokának Kapcsos könyve mellett barátja, Petőfi Sándor relikviái kapnak helyet, Madách Imrét pedig Az ember tragédiája eredeti kézirata képviseli, amelyen Arany János rájegyzései is olvashatók. Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila, Illyés Gyula személyes súrlódásait egymás mellé helyezett verseikkel „békévé oldja az emlékezés", Radnóti Miklósra pedig viharkabátja zsebében talált kéziratos verseivel, a közel két éven át a föld alatt pihenő Bori notesszel emlékezünk.
 
Az Akadémia palotájának harmadik emeleti termeiben – ahol eredetileg a Szépművészeti Múzeum elődintézménye, az Országos Képtár kapott helyet – az intézmény legkiemelkedőbb tagjainak portréit láthatja a közönség. Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Eötvös József, Arany János és az Akadémia további jelentős szereplőinek jól ismert arcképei sorakoznak a falakon. A kiállított festmények és szobrok a 19. századi hazai és osztrák művészet legkiválóbb alakjainak, köztük Johann Nepomuk Endernek, Barabás Miklósnak, Friedrich von Amerlingnek, Anton Einslének, Izsó Miklósnak, Székely Bertalannak, Than Mórnak, Madarász Viktornak vagy Strobl Alajosnak az alkotásai.
 
A kiállítás gazdag portréválogatása arról mesél, hogy mi volt ezeknek a képeknek a szerepe az Akadémia közösségi emlékezetének kialakításában, és hogyan került ez átfedésbe a 19. századi függetlenségi és reformmozgalom során kialakult nemzeti emlékezettel. Ezenkívül a tárlat azt a kérdést is körüljárja, hogyan vett részt az Akadémia a nemzet kortárs (de már elhunyt) jelesei és a régmúlt nagyjai kultuszának megteremtésében, formálásában, fenntartásában.
 
A kiállítás diák-, nyugdíjas- és egyéb csoportokat is fogad. A diákokat múzeumpedagógiai játékok várják, a tanárokat pedig arra biztatjuk, hogy tartsák meg nálunk az óráikat közvetlenül az eredeti kéziratok vagy más irodalmi-történelmi ereklyék és portrék mellett.

*
 
200 év kincsei – Kiállítások az Akadémián
 
2025. november 5. – 2026. december 13.
MTA Székház, 1051 Budapest, Széchenyi tér 9.
 
A kiállítás ingyenes, de a látogatóknak előre regisztrálni kell a kiállítótér véges befogadóképessége miatt.
 
További részletek és regisztráció a kiállításra: kiallitasok.mta.hu