Simicskó István a 48 percben: Elhamarkodott Ukrajna EU-s csatlakozása
Simicskó István úgy véli, hogy gyorsított vagy a többi, korábban csatlakozott országhoz képest engedékenyebb szabályokkal nem szabad megindítani a tagfelvételi eljárást.
2025. május 23. 07:27
Simicskó István a 48 percben 2025. május 22-én – hirado.hu / Horváth Péter Gyula
Ukrajna európai uniós tagságának kérdése rendkívül elhamarkodott, ráadásul komoly biztonsági és gazdasági kockázatokkal járna egy gyorsított tagfelvétel – mondta a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője csütörtökön az M1 48 perc című hírháttérműsorában, amelyben szó volt a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) informális budapesti csúcstalálkozójáról is.
Simicskó István felidézte, a korábbi években egy elvi döntés volt, hogy az EU nyit Ukrajna felé azzal a céllal, hogy egyszer a jövőben – a háború, az újjáépítés és a többi tagország által is elvégzett jogharmonizáció, a kisebbségek jogainak garantálását követően – keleti szomszédunk az EU részévé válhasson.
A gyorsított eljárás azonban, amely szerint akár már 2029 körül is tagállammá válhatna Ukrajna, csak nemrégiben került elő – tette hozzá. Rámutatott arra, hogy stabil intézményrendszer, pontos határvonalak, a lakosságszám ismerete nélkül nem lehet megindítani a tagfelvételi eljárás folyamatát.
Kijelentette, hogy a magyar kormány mindig is konzekvensen a nemzeti érdekeket képviselte, amikor – ahogy jelenleg is – a béke oldalán állt, s azt vallja, hogy csak tűzszünet, béke, újjáépítés után érdemes Ukrajna lehetséges európai uniós tagságáról beszélni.
Simicskó István úgy véli, hogy gyorsított vagy a többi, korábban csatlakozott országhoz képest engedékenyebb szabályokkal nem szabad megindítani a tagfelvételi eljárást.
Kiemelte, hogy e kérdés kapcsán a magyar kormány akkor tudja megfelelően képviselni a magyarok érdekeit Brüsszelben, ha minél többen vesznek részt a témában rendezett Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáson, ezért arra biztatott mindenkit, hogy töltse ki a kipostázott szavazólapot, s küldje azt vissza a válaszborítékban.
A KDNP-s politikus mellett Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese és Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták elnöke is kifejtette álláspontját Magyarország keleti szomszédjának esetleges európai uniós felvételéről. Elhangzott, hogy a műsorba hívták a Tisza Pártot és a Demokratikus Koalíciót is, de e két szervezet nem képviseltette magát.
Dúró Dóra közölte: pártja soha nem támogatta, sőt konzekvensen ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását, ellentétben a magyar miniszterelnökkel, aki korábban – bár megtehette volna – nem szavazott Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdése ellen.
Szerinte az EU egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy befogadjon egy ekkora országot. Ha megtenné, akkor a tulajdon érdekeivel is szembe menne. Őrült ötletnek nevezte Ukrajna esetleges gyorsított felvételét, megjegyezve ugyanakkor, hogy az EU-ban korábban már több, előzetesen elképzelhetetlennek tartott terv is megvalósult más témákban.
Dúró Dóra felvetette: nem lehet tudni, milyen politika berendezkedés jön létre Ukrajnában a következő években, de az sem biztos, hogy az ország valaha is szuverén lesz. A tagfelvétel helyett a magyarok számára a legfontosabb a kárpátaljaiak biztonsága és Kárpátalja autonómiájának megteremtése lenne – emelte ki.
Mesterházy Attila is azon az állásponton volt, hogy gyorsított eljárásban nem lehet Ukrajna az EU tagja, mert az szerinte is irracionális lépés lenne. „Nem magyar nemzeti, de nem is nem ukrán nemzeti érdek”, hogy az ország mostanában EU-tag legyen – jelentette ki.
A politikus szerint Ukrajna is jobban járna, ha egy nagy nemzetközi összefogás mentén épülhetne újjá az ország a háború után, s egy erős, stabil intézményrendszerrel működő állam lenne a későbbiekben egyszer az Európai Unió része.
Hozzátette: Magyarország és az EU érdeke is az ugyanakkor, hogy Ukrajna komolyan törekedjen az unióhoz való csatlakozásra, hiszen ezzel a folyamattal garantálható a nemzetközi szabályok átvétele, a kisebbségek jogainak biztosítása, valamint a biztonság az ország és a külvilág számára is.
Az adás második részében Vasa László egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója Magyarország és a TÁSZ kapcsolatáról beszélt annak alkalmából, hogy a szervezet május 20-án és 21-én Budapesten tartotta informális csúcstalálkozóját.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Orbán Viktor azt mondta, Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie az Oroszország helyett máshonnan megvásárolt energiáért, ez az összeg megegyezik azzal, amelyet a kormány minden évbenOrbán Viktor azt mondta, Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie az Oroszország helyett máshonnan megvásárolt energiáért, ez az összeg megegyezik azzal, amelyet a kormány minden évben szétoszt a családok között a rezsicsökkentés révén. szétoszt a családok között a rezsicsökkentés révén.
Simicskó István úgy véli, hogy gyorsított vagy a többi, korábban csatlakozott országhoz képest engedékenyebb szabályokkal nem szabad megindítani a tagfelvételi eljárást.
A Kereszténydemokrata Néppárt a Facebook oldalán reagált Gaal Gergely ma megjelent videójára, amelyben jelezte, hogy lemond a párt Országos Elnökségében betöltött tisztségéről, mert nem ért egyet a vezetőséggel.