A székesegyház kapui 19 óra 20 perckor nyíltak meg, miután Laurent Ulrich, Párizs érseke pásztorbotjával háromszor hármat kopogtatott jelképesen. Mindhárom kopogtatásra a Maitrise de Notre-Dame zeneiskola kórusai egy-egy zsoltárral válaszoltak. A harmadik kopogtatás és zsoltár után megnyílt a kapu.
Utoljára frissítve: 2024. december 7. 22:29
2024. december 7. 22:14
Egyházi zászlókat visznek az öt éve tűzvész áldozatává vált párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása alkalmából rendezett ünnepségen 2024. december 7-én (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)
Öt és fél évvel a 2019. április 15-i tűzvész után szombaton ünnepélyesen megnyitották az újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyházat.
Az ünnepi szertartáson mintegy negyven állam- és kormányfő vett részt, közöttük Emmanuel Macron francia elnök és Donald Trump megválasztott amerikai elnök.
A székesegyház kapui 19 óra 20 perckor nyíltak meg, miután Laurent Ulrich, Párizs érseke pásztorbotjával háromszor hármat kopogtatott jelképesen. Mindhárom kopogtatásra a Maitrise de Notre-Dame zeneiskola kórusai egy-egy zsoltárral válaszoltak. A harmadik kopogtatás és zsoltár után megnyílt a kapu.
A szertartáson részt vevők hosszas ovációval ünnepelték a tűzoltókat és az építőket.
Emmanuel Macron beszédében „háláját fejezte ki a francia nemzetnek a Notre-Dame újjáépítéséért.
„Újra felfedeztük, hogy mire képesek a nagy nemzetek: megvalósítani a lehetetlent” – mondta az elnök a székesegyházban tartott beszédében.
„A végső fellángolást, az akaratot, a reménység fokát választottuk. (…) És ahhoz, hogy mindezt megvalósíthassuk, páratlan testvériséget” – tette hozzá.
„Meg kell őriznünk kincsként a törékenységnek, az alázatnak és az akaratnak ezt a tanulságát, nem szabad elfelednünk, mennyit érünk mindannyian és mennyire elválaszthatatlan mindnyájunk munkájától ennek a székesegyháznak a nagysága” – mondta végezetül Emmanuel Macron.
A székesegyházban felolvasott, Laurent Ulrich érsekhez intézett üzenetében Ferenc pápa azt kérte, hogy „fogadják nagylelkűen és ingyen” a Notre-Dame látogatóinak óriási tömegét. A katolikus egyházfő elhárította a meghívást a ceremóniára.
Egyházi személyek érkeznek az öt éve tűzvész áldozatává vált párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása alkalmából rendezett ünnepségre 2024. december 7-én (Fotó: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson)
Az öt évvel korábbi rettenetes tűzvészre emlékeztetve a pápa hangsúlyozta, „mennyire összeszorultak a szíveink a veszély láttán, hogy megsemmisülhet a hit és a keresztény építészet remekműve, nemzeti történelmük évszázados tanúja”.
„Ma a szomorúság és a gyász helyet ad az örömnek, az ünnepnek és a dicséretnek” – tette hozzá Ferenc pápa, tisztelegve a számos ipartestület figyelemre méltó munkája és a tűzoltók bátorsága előtt.
„E bámulatos templom újjászületése legyen látnoki jele a franciaországi egyház megújulásának” – tette hozzá a katolikus egyházfő.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Az Izvesztyija értesülései szerint az Európai Unió fokozza erőfeszítéseit, hogy megnehezítse a tervezett orosz–amerikai csúcstalálkozó előkészületeit. Miközben Washington enyhítette Moszkvával szembeni retorikáját, Brüsszel a 19. szankciócsomag bevezetéséről tárgyal, és negatív hangulatot próbál kelteni a budapesti találkozó előtt.
Moszkva szerint „lehetetlen felfüggeszteni azt, ami soha nem is volt megbeszélve” – reagált Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a nyugati sajtóban megjelent hírekre, miszerint elhalasztották volna Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter tervezett találkozóját.
A csődület egyik elsőszámú vezetőjét szintén erőpolitikával mentették ki a jogállamiság követelményei alól úgy, hogy megszavazták: ne kelljen megmutatnia megalapozott Covid-korrupciógyanúra okott adó SMS-üzeneteit a nyilvánosságnak. Így a korrupciógyanú sűrű felhői továbbra is ott gomolyognak az Európai Parlament széksorai között és fölött.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
