Gyöngyös
Magyar alapítású település csaknem hét évszázados, folyamatos városi múlttal. Gyöngyöst a Mátra kapujának nevezik, a szőlő és bor városa.
2025. július 23. 20:53

Kisfaludi Strobl Zsigmond huszárszobra 2025. VII. 23-án – Molnár Pál felvétele

Magyar alapítású település, jelentős történelmi, szellemi kincsekkel. Városi rangját az első Anjou-házi uralkodótól kapta, két szobor, utcanév, iskolanév őrzi Károly Róbert emlékét Gyöngyösön

 

A Nagytemplom, Gyöngyös lélekemelő épülete. Szent Bertalan nevét viseli. Mátyás király is többször járt benne, akkor még gótikus épület volt, egy toronnyal. 

 

A XX. század végén feltárt gótikus elemek a Nagytemplom falán. 

 

Kő Pál Szent István-szobra. Ez a bronz alkotás készült el elsőként, és csak ez után formálódott meg ennek mintájára az a kőszobor, amely a Gellért-hegyen áll. Azaz a gyöngyösi szobor az első, és a budapesti a másolat.

 

Károly Róbert, a városi rangot adományozó uralkodó Kő Pál szobraként. A mű már 1984-ben felállíttatott Gyöngyös Főterén. 

 

A huszárszobor. Valószínűleg a gyöngyösiek legszeretettebb szobra: Kisfaludi Strobl Zsigmond remekműve. A városlakók identitásához hozzátartozik.

 

Kapáját kalapáló szőlőmunkás - a sok évszázados helyi borkultúra bronz megörökítése. Kligl Sándor Munkácsy-díjas szobrász remekműve.

 

Bronz tekintet: a szőlőművelés nemessége. Kligl Sándor remekei egy kompozíció részeit alkotják.

 

Kodály Zoltán, aki a közeli Mátrában számos mesterremeket alkotott.  Lantos Györgyi büsztje.

 

Bugát Pál, a magyar orvosi szaknyelv megalkotója a róla elnevezett kórház előtt. A szobor az idősebb Madarassy Walter alkotása.

 

Az Ég Királynője.

 

A fényképek készítője, Molnár Pál, és a város legendás polgármestere, Puky Árpád, aki a tűzvész után 23 éven át vezette Gyöngyöst. A szoborremeket az új magyar szobrászat egyik, immár "középkorú" kitűnősége: Tóth Dávid alkotta.

Gondola
MTI Hírfelhasználó