Közép-Európa legnagyobb virágzó indiailótusz-állománya várja a látogatókat Szegeden
2025. július 25. 19:08
Közép-Európa legnagyobb virágzó indiailótusz-állománya (Nelumbo nucifera), valamint a Távol-Kelet íz-, illat- és dallamvilágát bemutató programok, tánc-, jóga- és harcművészeti bemutatók várják a látogatókat a hétvégén a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) füvészkertjében a Lótusz napokon - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Közleményük szerint az indiai lótuszok a szegedi botanikuskert büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. Az állomány csaknem egyidős a kerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre.
A látogatók megcsodálhatják a lótuszos tavat, amely a japán kert része. A rendezvény névadó növénye, az indiai lótusz ilyenkor látható teljes pompájában. A víztükör fölé magasan kiemelkedő sötét rózsaszín lótuszvirágok tömege fogadja a vendégeket, és már láthatók a magokat rejtő - leginkább zuhanyrózsára hasonlító - termések is. A tó szigetének teaháza kellemes kitekintő és pihenőhelyet kínál e különleges látvány befogadásához. Szombaton és vasárnap hét alkalommal is lótusztúrák indulnak a Buddha szobortól, ezen a botanikuskert munkatársai mutatják be a virágot és más távol-keleti növényeket az érdeklődőknek.
A legenda szerint Buddhának életet adó növény őshazája Ázsia mérsékelt égövi területének déli, délkeleti vidéke. Később, a buddhizmus terjeszkedésével jutott el a szubtrópusi, forró égövi vidékekre is, egészen Ausztrália észak-keleti részéig. Napjainkban széles körben hatalmas vízi ültetvényeken termesztik, táplálékként, dísz- és gyógynövényként is hasznosítják.
A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva, főzve, sütve fogyasztják, megszárítva lisztet őrölnek belőle, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.
A füvészkert látogatói a hétvégén megismerkedhetnek a távol-keleti kultúra számos területével, zenei és táncbemutatók, kézműves-foglalkozások, kiállítások várják a vendégeket. A lótuszos tó partján bonsaikiállítást és -bemutatót tartanak, ahol az eredeti japán fák mellett őshonos magyar fajtákból alakított növények is megtekinthetők majd. A rózsakertben a Magyar Origami Kör mutatja be a japán papírhajtogatás művészetét, és a kiállítás mellett a vendégek maguk is elsajátíthatják az egyes alapfogásokat.
A Szegeden működő jógastúdiók tucatnyi oktatója tart foglalkozásokat a botanikuskert árnyas fái alatt, de különféle harcművészeti irányzatok képviselői is láthatók majd.
A kitelepülő éttermek jóvoltából nemcsak a zene és a tánc, de a távol-keleti ízvilág is képviselteti magát a rendezvényen.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
Buzánszky Jenő nemcsak az Aranycsapat tagja, hanem a magyar sport és közélet meghatározó személyisége is volt, klubhűség, példamutatás és közösségi elkötelezettség jellemezte: több mint egy évtizeden át volt vezetőedzője a Dorogi Bányász csapatának.
"Magyar Péter és a Tisza Párt tulajdonképpen semmiről nem mond semmit. Nem mond semmit Ukrajnáról, nem mond semmit a Pride-ról. Egyetlen releváns témáról sem mond semmit. Meddig tartható ez fenn?" - fogalmazott a Gondola kérdésére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Tusványoson.