Soltész Miklós kiemelte, azok, akik "árulják a hazát, kiszolgálják a nagyhatalmakat, akik szuverenitásunkat aláássák, azokat a nemzet kiveti és kivetette magából a múltban is".
2024. március 15. 14:39
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Sátoraljaújhelyen 2024. március 15-én. MTI/Czeglédi Zsolt
„Üzenjük Bécsbe, Berlinbe, Brüsszelbe, ha kell, a tengeren túlra is: a magyarok minden birodalom temetésén jelen voltak az elmúlt évezredben" - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Sátoraljaújhelyen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának ünnepi megemlékezésén.
Soltész Miklós kiemelte, azok, akik "árulják a hazát, kiszolgálják a nagyhatalmakat, akik szuverenitásunkat aláássák, azokat a nemzet kiveti és kivetette magából a múltban is".
A hősöket, a bátrakat és a nemzetért dolgozókat pedig évszázadok, évtizedek távlatában is tisztelet övezi, "mi magyarok pedig megmaradunk" - tette hozzá.
Az államtitkár rámutatott, a birodalmi központok a mostani korban is egymásnak uszítanak népeket, nemzeteket és pusztító háborúkat provokálnak ki. Emellett ma is vannak, "akik pénzért, hatalomért, remélt, nyugatról jövő dicséretért árulják a hazát" - fogalmazott.
Soltész Miklós felidézte, az 1848. március 15-én kitört forradalom része volt az akkori Európán végigsöprő hullámnak, amely a kor igazságtalanságain akart változtatni. Hangsúlyozta, a pesti és budai forradalom vértelen volt, ellentétben sok városéval, így például Béccsel szemben is.
A forradalom határozott, kemény, de mégis békésen megvalósítandó követelései nem szabadságharcként és "nem pusztító fegyveres öldöklésként indultak, azt Bécs ármánykodásai, uszító politikája fordította át, változtatta meg" - emelte ki az államtitkár.
Elmondta, nem a magyarok indítottak támadást Bécs ellen, azonban "ők lázították fel a rácokat délen, a románokat Erdélyben ellenünk". A nemzetiségek felhergelésével évezredes együttélést romboltak szét és hintették el a huszadik századra a még nagyobb gyűlölet magvait - mutatott rá.
Soltész Miklós hangsúlyozta, 1848. március 15-e és 1849. októbere között rengeteg esemény sűrűsödött össze, gyors és azonnali döntéseket kellett hozniuk eleinknek, akik "mind a nemzetet szolgálták szeretettel, kitartással hűséggel".
Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), Sátoraljaújhely polgármestere ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott, "hősöket teremtett az Isten, hogy csodát tegyenek a hazáért".
Hozzátette, egyszerre, egy időben a kiváló magyar fiatalok, politikusok, tábornokok mind együtt voltak azért és ahhoz, hogy Magyarországon változások történjenek.
Az emberek áldozatot hoztak és életüket adták "a szabadságért, a hazánkért és Magyarországért" - hangoztatta a polgármester.
Ukrajna keleti határán egy atomhatalom hadserege sorakozott fel, és állt ott hónapokig, Zelenszkij ekkor csak hergelte Putyint. Mintha akarta volna, hogy elinduljon az orosz támadás. Mintha ez lett volna a – valahonnan kapott – feladata.
Soltész Miklós felidézte, a nagyvenyimi katolikus templomot 1944-ben, a második világháború legszörnyűbb időszakában építették, amikor Magyarországot is elérte a front. A helyiek mégis voltak olyan bátrak, hogy templomot építsenek - méltatta a közösséget.
Koji László szerint a hitel kifejezetten alkalmas arra, hogy az új lakások, házak építését segítse, ugyanis a magyar építőipar - mutatott rá - ma az ország bármely pontján, így Budapesten is képes új lakóingatlant létrehozni négyzetméterenként 800 ezer forintos áron.
A miniszter az előadás kezdete előtt mondott beszédében felidézte, hogy a magyar történelem a kezdetektől fogva tele van hősökkel, drámákkal, szenvedéllyel, de szerinte mindenek közül a legmeghatározóbb pillanat, a legszilárdabb talapzat a keresztény magyar állam megalapítása. "Közös születésnapunkat ünnepeljük szerte a Kárpát-medencében" - húzta alá.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
Ukrajna keleti határán egy atomhatalom hadserege sorakozott fel, és állt ott hónapokig, Zelenszkij ekkor csak hergelte Putyint. Mintha akarta volna, hogy elinduljon az orosz támadás. Mintha ez lett volna a – valahonnan kapott – feladata.
