Dr. Simicskó István: A nyugdíjasok, a családok és a keresztény kultúra védelme nem politikai divat, hanem kötelesség
Szerző: Gerzsenyi Krisztián
2025. december 19. 17:04
A 14. havi nyugdíj bevezetésétől a családtámogatások bővítésén és a kereskedelem „humanizálásán” át a migrációs paktum és az orosz-ukrán háború lezárásának kérdéséig számos, a mindennapokat és Magyarország jövőjét érintő témáról beszélt híroldalunknak Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője. Az interjúban szó esik a nyugdíjasok megbecsüléséről, Európa civilizációs kihívásairól és a 2026-os választások tétjéről is.
- Az Országgyűlés megszavazta a 14. havi nyugdíj bevezetését. Mit lehet tudni a folyósításról, és hogyan reagál azokra az ellenzéki szakértők általi kritikákra, amelyek szerint a 13. vagy a 14. havi nyugdíj nem indokolt?
- A kormány korábban már elindította a 13. havi nyugdíj visszaépítését, amely fokozatosan valósult meg, és ma már teljes egészében része a nyugdíjrendszernek. A 14. havi nyugdíj is hasonló elv mentén épül fel: első lépésként a nyugdíjasok a teljes összeg egynegyedét kapják meg. Ez óriási segítség mintegy 2,4 millió ember számára.
Meggyőződésem, hogy ilyen mértékű megbecsülés ritkaság a világon. A mai nyugdíjas nemzedék végigdolgozta az életét, sokan átélték a háborút, az ötvenes évek megpróbáltatásait, majd a rendszerváltozás nehézségeit. Ez egy nagy nemzedék, amely sokat adott az országnak, és teljes joggal várhatja el az állam megbecsülését.
Az ellenzéki kritikák kapcsán érdemes emlékezni arra is, hogy a 13. havi nyugdíjat éppen egy magát baloldalinak nevező kormány szüntette meg korábban.
Mi ezt visszaadtuk, és most elindítottuk a 14. havi nyugdíj ütemezett kifizetését is. A KDNP számára ez különösen fontos, hiszen mindig is a családok és az idősek, a mindennapok embereinek pártja voltunk.
- A KDNP kezdeményezésére módosult a kereskedelmi törvény, amely előírja, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben kötelező legyen legalább egy hagyományos pénztár. Milyen tapasztalatok születtek eddig?
- A javaslat hátterében egyértelmű lakossági jelzések álltak. Nyugdíjas szervezetektől, egyesületektől azt hallottuk, hogy az önkiszolgáló kasszák sokak számára nehezen kezelhetők, különösen nagyobb bevásárlás esetén. Ezért tartottuk fontosnak, hogy legalább egy hagyományos, pénztáros által kezelt kassza minden nagyobb üzletben rendelkezésre álljon.
Ez nemcsak az időseknek segítség, hanem sok más vásárlónak is. Emellett fontos szempont volt az is, hogy a kereskedelem ne váljon teljesen személytelenné. Szükség van szakképzett eladókra, akik segítenek, tanácsot adnak, és emberi kapcsolatot teremtenek.
A technológiai fejlődést nem lehet és nem is kell megállítani, de meg kell őrizni az emberközpontú szemléletet. A készpénzhasználat és a forint védelme szintén fontos volt számunkra a szabályozás megalkotásakor.
A jövőben érdemes lehet tovább humanizálni a kereskedelmet. Külföldi példák alapján elképzelhetőnek tartom az úgynevezett elsőbbségi pénztárak bevezetését, ahol a nyugdíjasokat, kisgyermekes családokat, várandós kismamákat soron kívül szolgálják ki. Ez kulturáltabbá és emberségesebbé tenné a vásárlást. Ezen még dolgozunk, a következő ciklusban szeretnénk előrelépni ebben az irányban.
- 2026. január 1-jétől újabb elemei lépnek életbe a világszerte egyedülálló családi adócsökkentési- és támogatási rendszernek. Miben bővül a rendszer?
- A kormány bevezette a háromgyermekes édesanyák életük végéig tartó személyi jövedelemadó-mentességét, ami óriási jelentőségű döntés. 2026-tól pedig életkor szerint fokozatosan a kétgyermekes édesanyák is jogosultak lesznek erre a kedvezményre. Emellett vállaltuk, hogy 2025 és 2026 között megduplázzuk a családi adókedvezmény összegét.
Ma már több mint harminc családokat segítő intézkedés működik Magyarországon – ilyen átfogó rendszer sehol máshol nincs. Ide tartozik az Otthon Start Program fix 3 százalékos kamatozású hitele is, amely valódi esélyt ad a fiataloknak az önálló otthonteremtésre. A hitel törlesztőrészlete sok esetben nem haladja meg egy albérlet költségét, viszont saját tulajdon jön létre.
Fontos újítás, hogy a programot a zártkertekre is kiterjesztettük. Ez sok család számára könnyíti meg a letelepedést, különösen a települések vonzáskörzetében.
- Mit gondol a brüsszeli migrációs paktum fejleményéről, amely szerint a be nem fogadó országoknak fizetniük kellene a befogadóknak?
- Magyarország álláspontja ebben a kérdésben kezdettől fogva világos, következetes és kiszámítható. Megállítottuk az illegális migrációt a déli határkerítés megépítésével, és ezt az álláspontot a jövőben is fenn fogjuk tartani.
Elfogadhatatlannak tartjuk azt a brüsszeli megközelítést, amely büntetni akarja azokat az országokat, amelyek megvédik saját határaikat, betartják a schengeni szabályokat, és nem hajlandók illegális migránsokat befogadni.
A legújabb javaslat ráadásul új szintre emeli ezt az igazságtalan nyomásgyakorlást: nemcsak szankciókról beszélnek, hanem arról is, hogy azoknak az országoknak kellene fizetniük, amelyek nem fogadtak be migránsokat, azok számára, amelyek igen. Ez nem szolidaritás, hanem kényszerítés, és alapjaiban kérdőjelezi meg a tagállami szuverenitást.
Nyugat-Európában mindeközben jól láthatók a tömeges migráció következményei. Számos nagyvárosban rövid idő alatt megváltozott a lakosság összetétele, egyes városrészekben már többségbe kerültek a migrációs hátterű csoportok. Ez nemcsak demográfiai kérdés, hanem súlyos kulturális és társadalmi feszültségek forrása is. Olyan folyamatokról beszélünk, amelyek visszafordíthatatlanok, és amelyek alapjaiban alakítják át Európa arculatát.
Meggyőződésem, hogy Európa ma civilizációs válságban van, amelynek gyökere egy mélyebb, spirituális válság. Minden civilizáció vallási és kulturális alapokon jött létre. Ha ezeket az alapokat hagyjuk elporladni, ha relativizáljuk a saját értékeinket, akkor a teljes társadalmi felépítmény is meginog. A keresztény kultúra nem pusztán hagyomány, hanem identitás, közösség és értékrend, amely évszázadokon át megtartotta Európát.
Magyarország tudatosan a keresztény értékek védelmét választotta. Ennek kézzelfogható jelei is vannak: az elmúlt években több száz új templom épült, és több ezer templom, plébánia és parókia újult meg. A KDNP kezdeményezésére, „Fogadj örökbe egy keresztet!” néven országos program indult a települések közterületein álló és az út menti keresztek felújítására és megóvására is. Ezek nem pusztán vallási jelképek, hanem kulturális és történelmi kapaszkodók, a keresztény civilizáció „világítótornyai”.
Meggyőződésünk, hogy Európa jövője nem a gyökértelenségben, hanem az identitás megerősítésében rejlik. Magyarország ebben példát kíván mutatni, és továbbra is határozottan kiáll amellett, hogy senki ne kényszeríthesse ránk a migráció következményeit.
- A Politico listát közölt, hogy szerintük kik befolyásolják leginkább Európa sorsát a 2026-os évben. A listát Donald Trump vezeti, Orbán Viktort a 12. helyen jegyzik a 28-ból. Az előző évben még a listán szerepelt Magyar Péter is, de az idein már nem található rajta...
- Ez a lista jól mutatja, hogy
Orbán Viktor mára olyan nemzetközi politikai súllyal rendelkező vezetővé vált, akit nemcsak Európában, hanem világszinten is komolyan vesznek.
Az, hogy az amerikai elnök maga tárgyal vele, vagy hogy Oroszország és Kína vezetői partnerként számolnak vele, jelzi, hogy Magyarország érdemi szereplővé vált a nemzetközi politikában.
A lista azt is jelzi, hogy Magyar Péter, aki az előző évben még szerepelt, most nem található rajta. Ez is árnyalja a képet:
jól látható a különbség az Orbán Viktor által képviselt államvezetői tapasztalat, nemzetközi kapcsolatrendszer és befolyás, valamint az ellenzéki szereplők, Brüsszelhez közelebb álló politikusok között.
Egyszerűen fogalmazva: a nemzetközi politika mércéje más, mint a hazai politikai vitáké, és Orbán Viktor pozíciója ebben a rangsorban azt mutatja, hogy Magyarország fajsúlyos szereplővé vált a világpolitikai színtéren.
Ez a befolyás nem pusztán elismerés, hanem komoly felelősség is: minden döntés, tárgyalás és diplomáciai lépés hatással van az ország biztonságára, gazdaságára és nemzetközi helyzetére. Az, hogy Orbán Viktor a 12. helyen áll, azt is jelzi, hogy Magyarország jelentős stratégiai szereplővé vált, akire partnerei figyelnek és akinek a döntései hosszabb távon befolyásolják Európa jövőjét.
- Egykori honvédelmi miniszterként hogyan látja az orosz-ukrán háború lezárásának esélyeit?
- Magyarország a konfliktus kezdetétől fogva világos, következetes és kiszámítható békepárti álláspontot képviselt. Ez nem taktikai kérdés volt, hanem elvi állásfoglalás.
Meggyőződésünk, hogy ennek a háborúnak nincs katonai megoldása, kizárólag diplomáciai úton lehet és kell is lezárni. Ezt az álláspontot sokáig egyedüliként képviseltük az Európai Unión belül, ma viszont egyre többen belátják, hogy a fegyverszállítások és az eszkaláció nem hoznak békét.
Úgy látom, hogy az amerikai elnök által bemutatott, átfogó béketerv reális, érdemi és tárgyalásra alkalmas alapot jelent. A javaslat a tűzszünettől kezdve Ukrajna újjáépítésén át a hosszabb távú biztonsági és gazdasági kérdésekig számos fontos elemet érint.
Erről kellene érdemi vitát folytatni Brüsszelben, nem pedig újabb és újabb fegyverszállításokról, valamint hatalmas hitelfelvételekről dönteni, amelyek tovább terhelik Európa gazdaságát és elodázzák a béke lehetőségét.
Egykori honvédelmi miniszterként pontosan tudom, hogy minden háborúnak van egy úgynevezett kimerülési szakasza. Az orosz-ukrán konfliktusban is egy elhúzódó, anyag- és emberigényes hadviselést látunk, amely mindkét fél számára óriási veszteségekkel jár. Ilyen helyzetben előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a tárgyalóasztalhoz való visszatérés, még akkor is, ha ez politikailag nehéz döntésekkel jár.
Bízom benne, hogy 2026 valóban elhozhatja a békét. Ideje lenne már véget vetni ennek az értelmetlen vérontásnak. Magyarország alapvető érdeke is az, hogy a közvetlen szomszédságában ne háború, hanem stabilitás és kiszámíthatóság legyen. A béke nem gyengeség, hanem felelősség – felelősség az elesettek, a jövő generációi és Európa biztonsága iránt.
- Mit üzenne a 2026-os választás előtt a bizonytalan szavazóknak?
- Azt kérem mindenkitől, hogy higgadtan, józanul tekintse át az elmúlt évek eredményeit. A családtámogatások bővítése, a nyugdíjak emelése, a lakhatási lehetőségek javítása, a bérek növekedése, valamint az ország biztonsága mind kézzelfogható eredmények.
A biztonságot gyakran természetesnek vesszük, pedig komoly munka van mögötte. Nincsenek terrortámadások, nincs keresztényüldözés, rend és nyugalom van. Ez óriási érték.
A változás önmagában nem garancia a jobbra. A választóknak azt kell mérlegelniük, mit veszíthet az ország. Meggyőződésem, hogy bölcs döntéssel a Fidesz–KDNP folytathatja a kormányzást Magyarország érdekében.
