Hankó Balázs: a magyar kreativitás a nemzeti jövőkép záloga
2023. június 14. 10:51
A magyar kreativitás a nemzeti jövőképesség záloga - mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Az innovációt elősegítő, napokban megszavazott törvénymódosításokat ismertetve az államtitkár elmondta: az innováció társadalmi-gazdasági hozzáadott értéket teremt. Cél, hogy Magyarország 2030-ra Európában az első tíz, a világon pedig az első 25 leginnovatívabb ország közé kerüljön. Ennek érdekében az Akadémiával közösen kidolgoztak egy intézkedéscsomagot, amely 2010-hez képest megkétszerezi a kutatók és a szabadalmak számát, a felsőoktatásban pedig akár négyszer annyi találmányt is eredményezhet. Jelenleg a kkv-k harmada innovál, cél, hogy ez az arány a felére emelkedjen.
Hankó Balázs ismertetése szerint az innovációs program kulcsszavai: asszociáció, hatás és mérés, azaz fontos a kutatás és a gazdaság közötti kapcsolatok, továbbá a társadalmi-gazdasági hatást kiváltó - tehát nem öncélú - újítások gyarapítása, valamint a folyamatok monitorozása, mérése. A 9 pontos intézkedéscsomag fókuszált stratégiája 3+1 irányt jelöl ki: egészséges élet, digitalizáció, zöld átállás - azon belül energetika és agrárium -, továbbá védelem, biztonság.
A csomag fontos eleme a magyar kutatás nemzetköziesítése. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózat lesz és létrejön a Nemzetközi Innovációs Ügynökség. A cél, hogy megkönnyítsék az ötlet szabadalommá válását, majd pedig üzleti eredményességét, a profit termelését - emelte ki az államtitkár.
Hankó Balázs az M1 aktuális csatornán elmondta: a 120 éve született Neumann János matematikusról, a számítógép egyik feltalálójáról elnevezett program célja az is, hogy minél több fiatalt bevonjon a kutatás-fejlesztésbe. Ennek érdekében biztosítják a kutatói életpályát, a szabadalmi díjat 75 százalékkal csökkentik, a szabadalmak doktori fokozatot eredményezhetnek, a kkv-k forrásbevonását pedig a tőkévé konvertálható kölcsön lehetősége segíti.
Tudományos innovációs parkok létesülnek, ahol a kutatás, egyetemi szféra és a gazdaság szereplői találkozhatnak, együttműködhetnek. Továbbá támogatják, hogy minél több ipari egyetemi tanszék jöjjön létre - ismertette az államtitkár.
Hankó Balázs leszögezte, Brüsszel diszkriminál, kettős mércét alkalmaz, amikor a magyar kutatókat elzárja az Erasmus- és a Horizont-programok forrásaitól, továbbá ez Európa érdekeivel is ellentétes, hiszen a magyar kutatók eredményei is az uniót erősítik.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
"Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek, ez az ő esetében külön vizsgálatot érdemelne" - fogalmazott Kocsis Máté.
A borünnep ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében 2022 óta kizárólag üvegpohárban lehet kínálni a borokat. A fesztivál emblémájával ellátott nagyobb pohár a rendezvény után az otthoni pohárgyűjtemény díszévé válhat. A kisebb űrtartalmú, Szeged címeres poharat pedig akár vissza is lehet váltani a nap végén. A választék idén kiegészül egy százdarabos limitált szériával is.
Soltész Miklós a helyi sokac népcsoport megújult olvasóköri székházának átadásán azt mondta: Magyarországon és a Kárpát-medencében a nemzetiségek azzal együtt képesek a békés együttélésre, hogy közöttük a történelem során sokszor próbáltak kívülről békétlenséget szítani.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
