Brüsszelben fogják összemérni a tudásukat 37 ország tehetségei a 34 EU Fiatal Tudósok Versenyén (https://eucys2023.eu/), melyre a Magyarországot képviselő diákokat a Magyar Innovációs Szövetség delegálja.
Mindenhol helyi országos versenyeken dől el, ki juthat az Európa Bajnokság döntőjébe, idén 65000 fiatal közül több lépcsőben választották ki azt a 84 projektet, akik szeptember 12-17. között Brüsszelben fog versenyezni több ezer eurós díjakért.
A versenyen természetesen – mint minden évben, több mint három évtizede – Magyarország is ott lesz, a magyar válogatott, a hazai Országos Tudományos és Innovációs Olimpia első helyezettjei:
A Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium diákja, Laskai Szilveszter „Vontatási inverter tervezése
SiC félvezetőkkel” c. pályázatával.
A békásmegyeri Veres Péter Gimnázium tanulója, Vida Ákos „Gaming Accessibility” c.
munkájával.
A tatabányai Bánki Donát Pech Antal Technikum frissen végzett diákjai, Óvári Ákos és Szőnyi
Balázs „Thermográfiai alapon működő vezetést támogató rendszer” c. munkájukkal.
A magyar delegációt Ivánka Gábor, bírálóbizottsági tag, a MAFITUD elnöke vezeti.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
