Politikus szervezte meg az észak-koszovói fegyveres támadást
2023. szeptember 30. 00:08
Beismerte a Szerb Lista nevű koszovói kisebbségi szerb párt alelnöke, hogy ő szervezte meg azt a fegyveres támadást a múlt vasárnap, amelyben egy koszovói rendőr életét vesztette.
balk.hu
Észak-Koszovóban vasárnap hajnalban lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált és foglalt le a faluban.
A koszovói rendőrség egy drónnal készített felvételt is közzétett, amelyen a bajskei kolostor udvarán pihenő fegyveresek láthatók. Néhány napja közölték, hogy az egyik férfi Milan Radoicic, a Szerb Lista nevű kisebbségi szerb párt alelnöke. Ezt eddig senki nem erősítette meg, pénteken viszont a politikus ügyvédje nyilvánosságra hozta Radoicic vallomását, amelyben mindent beismert, és azt is közölte, hogy a hivatalos Belgrádnak nem volt köze a támadáshoz.
A vallomás szerint Radoicic és társai azért mentek Észak-Koszovóba, hogy bátorságot öntsenek az ott élő szerbekbe az Albin Kurti koszovói miniszterelnök "terrorjával" szembeni ellenálláshoz. "Tájékoztatom a szerb nép minden üldözőjét, Kurtitól kezdve az összes külföldi segítőjéig, hogy személyesen én intéztem minden logisztikai előkészületet a szerb népnek a megszállóktól való megvédése érdekében, ennek a tettemnek semmilyen más oka nem volt, és semmi köze nincs a korábbi politikai szerepemhez" - közölte. A vallomás szerint terveiről nem tájékoztatta sem a szerbiai, sem az észak-koszovói szerb politikai vezetőket, és nem is kapott tőlük semmilyen segítséget, mert eltérő véleményen vannak a koszovói miniszterelnök elnyomó rezsimjével szembeni ellenállással kapcsolatban. Hozzátette: már számtalan alkalommal igyekeztek békés úton megoldani a kialakult helyzetet, amit a másik - a koszovói albán - oldal gyengeségnek vett, és az elnyomás csak nőtt. Mivel ezek a megoldási módszerek kudarcot vallottak, más módszerhez kellett folyamodni. "A szerb népet azért üldözik, hogy Koszovót megtisztítsák tőlük. Szeretnénk a nemzetközi közösség figyelmét is felhívni arra, hogy a szerbek nem tűrik tovább a terrort" - írta. Közölte, hogy lemond a Szerb Lista alelnöki posztjáról, mert politikai tevékenységének nincs köze a múlt vasárnapi tetteihez.
Milan Radoicic leszögezte: a koszovói rendőrt, akinek egy robbanószerkezet okozta a halálát, nem akarták megölni.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.
Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic vasárnap ismét leszögezte, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.