Legkevesebb hatezer, munkavállalás céljából Hollandiába költözött uniós állampolgárságú ember él a holland utcákon hajléktalanként - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál kedden.
A beszámoló szerint a De Regenboog Amszterdamban, valamint a Barka nevű, 14 holland nagyvárosban működő segélyszervezet arra figyelmeztetett, hogy a külföldi munkavállalók gyakran vannak kitéve kizsákmányolásnak, ugyanis függő viszonyban állnak munkaadójukkal.
Mivel a munkáltatók a munkával együtt gyakran lakhatást is biztosítanak, ha valaki elveszti az egyiket, elveszti a másikat is - hívták fel a figyelmet. A külföldi munkások egyre nagyobb csoportja köt ki ezért az utcákon - írták.
Noha a munkájukat elvesztő munkavállalóknak joguk van a felmondást követő négy hétben még az otthonukban maradni, sok munkáltató nem tartja be ezt a szabályt. A szakszervezeteket gyakran hívják olyan munkavállalók, akiknek az állásuk elvesztését követő egy napon belül el kell hagyniuk otthonukat. Ha valaki sokáig az utcán marad, annak egyre nehezebb munkát találnia - hívták fel a figyelmet.
A segélyszervezetek gyakran a hajléktalanná vált egykori munkavállalók hazaküldésével próbálkoznak, ami akkor lehetséges, ha az érintettnek befogadó családja él származási országában. Akiknek nincsenek hozzátartozóik, azok inkább a holland utcákon maradnak - írták.
Mivel Hollandiának 342 települése van, a hajléktalan külföldi munkavállalók tényleges száma jóval magasabb lehet - tájékoztattak.
Közölték továbbá, hogy a holland központi statisztikai hivatal (CBS) szerint Hollandiában minegy 26 600 hajléktalan ember él. Az uniós tagországokból érkező munkavállalók a holland lakosság 3 százalékát teszik ki - tették hozzá.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
