A Waffen-SS egy ukrán veteránjának kiadását kéri Kanadától Moszkva
2023. december 7. 21:14
Yaroslav Hunka 98 éves kanadai állampolgár, a Waffen-SS Galícia ukrán hadosztályának veteránja kiadatását kérte Kanadától az orosz főügyészség - erősítette meg a testület az Interfax hírügynökségnek.
Az orosz belügyminisztérium október 26-án adott ki körözést a veterán ellen, miután az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított ellene "az Ukrán SZSZK területén a Nagy Honvédő Háború idején a polgári lakosság ellen elkövetett népirtás miatt", az orosz büntető törvénykönyv 357. cikke alapján.
Az SZK szerint Hunka a Waffen-SS-hadosztály tagjaként "gyilkosságokat követett el", és "súlyos egészségkárosodást okozott" a megszállt ukrajnai Lviv megye lakosainak. A nyomozás szerint a Waffen-SS Galícia katonái 1944. február 23. és 28. között a Lviv (Lemberg) megyei Huta Penjatyszka területén legkevesebb 500 szovjet állampolgárt öltek meg. Az SZK az ügy további részleteinek feltárása érdekében Kanada, Lengyelország és Fehéroroszország segítségét kérte.
A kiadatási kérelemről szintén beszámoló Kommerszant című lap szerint az orosz főügyészség az ENSZ által 1948-ban elfogadott és 140 ország - köztük Kanada - által ratifikált, a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tágyában megkötött egyezményre hivatkozva kérte Hunka letartóztatását és kiadatását, büntetőjogi felelősségre vonásának érdekében. Az orosz kérelemben garantálták, hogy a kiadatási kérelem célja nem a vádlott politikai alapú üldöztetése faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai nézetei miatt, és Hunkának Oroszországban minden lehetőséget megadnak a védelemre.
A levélben kitértek arra is, hogy a Hunka elleni vádak nem vonnak maguk után halálbüntetést, és a vádlottat az előzetes letartóztatási központban, megfelelő körülmények között tartják majd fogva, amiről a Kanada moszkvai nagykövetségének tisztviselői is meggyőződhetnek, ha odalátogatnak. A kiadatás elutasításának esetére Moszkva azt kérte, hogy a migrációs jogszabályok keretében vizsgálják meg Hunka kitoloncolásának kérdését.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter október 18-án felkérte a bűnüldöző szerveket, hogy kezdeményezzék Hunka Oroszországnak való kiadatását.
Anthony Rota házelnök a kanadai parlament alsóházának szeptember 22-i ülésén, az Ottawába látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében tapsot kért Hunkának, akit "az oroszok elleni harc veteránjaként" mutatott be. Később derült ki, hogy a férfi a Waffen-SS Galícia hadosztályában szolgált. Rota azt állította, hogy nem tudott a férfi múltjáról és lemondott tisztségéről. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bocsánatot kért az eset miatt.
Oleg Sztyepanov ottawai orosz nagykövet elégtelennek minősítette Trudeau bocsánatkérését, és úgy vélekedett, hogy az orosz-kanadai geopolitikai nézeteltérések ellenére a kanadai kormánynak és a parlamentnek mások mellett kötelessége lett volna bocsánatot kérnie minden orosztól és a kanadai orosz közösségtől is a "szégyenletes incidens miatt, amelyet az egész világ végignézett".
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
