Az egyetemes jogok korában nem létezhet az emberi élet megszüntetésének joga - reagált a Pápai Életvédő Akadémia a francia törvényhozás lépésére, amellyel az abortuszhoz való jog bekerült az alkotmányba hétfőn.
bioeticaweb
A Pápai Életvédő Akadémia közleménye hangoztatta, hogy a katolikus egyház számára az élet védelme nem ideológia, hanem valóság. "Olyan emberi valóság, amely az összes keresztényt érinti, éppen azért, mivel keresztények és emberek" - olvasható a dokumentumban.
Az élet kultúrája nem kizárólag a keresztény örökség része, mindenkié, aki a testvéri kapcsolatok építésén fáradozva elismeri minden ember értékét, akkor is, amikor az törékeny és szenved - idézte Ferenc pápa egyik korábbi beszédét a dokumentum.
Az egyházi és világi tagokból álló tudományos testület a francia püspöki kar állásfoglalását erősítette meg, miszerint az abortusz életellenes merényletnek számít, melyet nem lehet kizárólag a női jogok szemszögéből látni. "Sajnálatos, hogy a kérdésben folytatott vita nem érintette a gyermeküket megtartani akaróknak szánt támogatást" - jegyezte meg a Pápai Életvédő Akadémia.
Az akadémia felhívást intézett a kormányokhoz és az összes vallási közösséghez: azon dolgozzanak, hogy a jelenlegi történelmi korszakban az élet védelme élvezzen abszolút elsőbbséget konkrét lépésekkel a béke és a társadalmi igazságosság érdekében. A közlemény egyetemes hozzáférést szorgalmaz az egészségügyi szolgáltatásokhoz.
A dokumentum leszögezi, hogy a kiemelten nehéz élethelyzetekben olyan jogi eszközöket kell biztosítani, amely mindenekelőtt a gyengébbek és sebezhetőek védelmét szolgálják.
Hozzátette, az élet védelme az emberiség első számú célja, amit kizárólag háború- és szakadásmentes világban lehet elérni, az emberi személy és a testvériség szolgálatában álló technológiával és iparral.
Az akadémia "kulturális és oktatási cselekvést" sürget annak érdekében, hogy a jövőbeli generációk elsajátítsák a szolidaritásra, a gondozásra, a befogadásra való hajlamot.
A vatikáni székhelyű Pápai Életvédő Akadémiát 1994-ben II. János Pál pápa hozta létre. Az intézmény bioetikai kérdésekkel foglalkozik, amelyek középpontjában az élet védelme áll. Az akadémia segítséget nyújt a pápai államnak a nemzetközi tudományos élettel, az egyetemekkel, kutatóközpontokkal való kapcsolattartásban.
Februárban a testület rendes tagja lett Karikó Katalin biokémikus, a BioNTech gyógyszeripari vállalat Nobel-díjas volt alelnöke.
Kapaszkodjunk meg: Európában hangzott el a förtelmes mondat. Sőt ami még fájóbb: a kontinens kellős közepén, Magyarországon harsogta ezt olyan politikus, akit korábban megválasztottak felelős pozícióba.
Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
A francia fővárosban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári ötkarikás játékokat. Franciaországban 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble, 1992-ben Albertville volt téli olimpia házigazdája.
A magyar csapat 180 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a francia fővárosba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk. A nők zöld ruhát, míg a férfiak sötét zakót és világos inget viseltek.