Hankó Balázs: Brüsszellel szemben kellene jogállamisági eljárást indítani

Hankó Balázs, az innovációért és kultúráért felelős miniszter a strasbourgi székhelyű Európa Tanács akadémiai szabadságról szóló konferenciája után tartott sajtónyilatkozatában azt mondta: szerinte Brüsszellel szemben indokolt lenne jogállamisági eljárást kezdeményezni, mivel az Európai Bizottság "jogalap nélkül, politikai megtorlásból" zárja ki a magyar egyetemistákat és kutatókat az Erasmus+ és a Horizon programokból.

 

A miniszter szerint jelenleg az jelenti a legsúlyosabb sérelmet az akadémiai szabadság terén, hogy mintegy 240 ezer magyar és külföldi hallgató, illetve kutató nem jut hozzá az Erasmus- és Horizon-programok forrásaihoz.

 

Hankó kiemelte: előadásában egyértelművé tette, hogy az Európai Bizottságnak „nem volt felhatalmazása az egyetemisták és kutatók kizárására az Erasmus és a Horizon programokból, mivel a felsőoktatás és az oktatás nemzeti hatáskör”. Hozzátette: „az autonómia azt jelenti, hogy az egyetemek szenátusai maguk határozhatnak az intézmények jövőjéről – ez történt a 21 magyar egyetem esetében is, ahol a szenátusi tagok 87 százaléka támogatta az átalakítást”.

 

A miniszter úgy fogalmazott: „Brüsszel politikai okokból, magyar szövetségeseivel – például a TISZA-val és a DK-val – valamint egyes, még a kommunizmus idejéből itt maradt besúgókkal karöltve torolja meg a magyar egyetemistákon és kutatókon mindezt”.

 

Hankó szerint „ennek sem jogi alapja, sem szakmai megalapozottsága nincs”, mivel az egyetemek működtetése nemzeti hatáskör. Úgy véli, hogy „a legnagyobb autonómiacsorbítást valójában Brüsszel követi el”, hiszen szerinte az Európai Bizottság az autonómiára hivatkozva vonja kétségbe a magyar egyetemi szenátusok döntéseit. Megjegyezte: az EB nem egyeztetett a magyar felsőoktatási intézmények vezetőivel, „miközben különféle besúgókra hallgat”, és döntéseit hatásvizsgálat nélkül hozta meg.

 

Előadásában több nemzetközi példát is említett, rámutatva: Magyarországon a 105 kuratóriumi tagból mindössze 13 volt politikus – akik azóta lemondtak –, míg például Ausztriában a fenntartó testületek tagjainak felét a kormány delegálja. Hozzátette: Magyarországon a szenátus jelöli a rektort, míg Svédországban „a kormány által kijelölt testület nevezi ki” az intézményvezetőt.

 

Hangsúlyozta továbbá, hogy több európai országban a költségvetést a fenntartó és az egyetemek közösen határozzák meg, és Európában sehol nincs a magyarhoz hasonló részletes szabályozás a magánegyetemekre. A miniszter szerint az a kritika is téves, miszerint a magyar intézmények rosszul szerepeltek volna az akadémiai autonómiát mérő indexen, mert „a vizsgálatot valójában nem végezték el”.

 

„Hazugság és politikai motiváció az, amivel a magyar egyetemistáknak és egyetemeknek szembesülniük kell” – fogalmazott. Hozzátette: az Európa Tanácsban azt kérte, hogy a jelentés első pontja „szólítsa fel az Európai Bizottságot, hogy adja vissza a magyar egyetemisták és kutatók jogos jussát: az Erasmust és a Horizont programot”.