Felső határ a csillagos ég – orosz-amerikai űregyüttműködés
2024. április 15. 18:07
„Sem ők, sem mi nem szeretnénk elveszíteni ezt az együttműködést” – utalt a NASA vezetőire Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezérigazgatója a TASZSZ-nak nyilatkozva.
Boriszov – taszsz/Szergej Szavosztjanov
Az orosz állami űrvállalat, a Roszkozmosz eltökélt szándéka, hogy ne veszítse el munkakapcsolatait a NASA-val.
„Sajnálatos, hogy az 1975-ös Szojuz-Apollo űrrepülés óta elért eredmények mára a nullára csökkentek" - mondta a kalugai Ciolkovszkij Állami Űrhajózás-történeti Múzeum diákjainak az orosz vállalatvezető. „Természetesen minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy a lehető leghosszabb ideig folytassuk a közös munkát, mert ez hozzájárul az űrkutatás fejlődéséhez globálisan" – hangsúlyozta Boriszov.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) első modulját - az orosz Zárja teherszállító modult - 1998-ban állították pályára. Két évvel később indult az első hosszú távú küldetés. Azóta is az ISS mindig helyet ad orbitális küldetéseknek. 2023 áprilisában az orosz kormány 2028-ig meghosszabbította az ISS orosz szegmensének működését. Az ISS-program többi tagja 2030-ig folytatja a munkát.
Kapaszkodjunk meg: Európában hangzott el a förtelmes mondat. Sőt ami még fájóbb: a kontinens kellős közepén, Magyarországon harsogta ezt olyan politikus, akit korábban megválasztottak felelős pozícióba.
Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
A francia fővárosban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári ötkarikás játékokat. Franciaországban 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble, 1992-ben Albertville volt téli olimpia házigazdája.
A magyar csapat 180 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a francia fővárosba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk. A nők zöld ruhát, míg a férfiak sötét zakót és világos inget viseltek.