A Nyugat hanyatlása áll a bíróságok korrupt tevékenységéről, valamit a hatalom megfékezéséről folytatott összes vitának a hátterében - mutatott rá Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök a Danube Institute, az Alapjogokért Központ és a The European Conservativecímű folyóirat által közösen szervezett konferencián hétfőn.
Tony Abbott elmondta: a vezető demokráciákban egykoron a parlament alkotta meg a törvényeket, és a bíróságok döntöttek arról, hogy mi számít törvénytelennek egy országban. A westminsteri rendszer azért működött, mert a kormányzati ágak tiszteletben tartották egymás előjogait, a törvényhozók egymással együttműködve dolgoztak, a közszolgálat a kormánynak felelt, a bíróságok pedig nem vonták kérdőre a kormányzati döntéseket - fejtette ki.
Ezzel szemben "Biden és Trump Amerikájában" nem tartják tiszteletben a választási eredményeket, Ausztráliában és Nagy-Britanniában forgóajtó-jelenség alakult ki a miniszterelnöki pozíció körül, az ügyészek és a bíróságok az igazságszolgáltatás gyakorlása helyett gyakran az igazságtalanság ügynökeivé válnak - mutatott rá. A katonai diktatúrák, iszlamista rezsimek és kommunista diktatúrák kihívásaival szemben a nyugati demokráciák gyengék és megosztottak.
Katonailag, iparilag és kulturálisan leépültek.
Meglátása szerint Oroszország azért tudja lassanként "bedarálni" Ukrajnát, mert a kijevi vezetés szövetségesei csak a vereség elkerülésére törekednek, nem pedig a győzelem biztosítására. Ez egyfelől az orosz nukleáris fenyegetés, másrészt a Nyugat belső megosztottsága miatt történik, amely képtelen eldönteni, hogy melyik nép iránt tartozik felelősséggel - tette hozzá.
Izrael hasonlóképpen azért vonakodik nagyobb pusztítást végezni Gázában és megsemmisíteni a Hamászt, mert szövetségesei nem tudnak különbséget tenni egy terroristák elleni igazságos háborút folytató liberális demokrácia és a civilek halálát felhasználó "apokaliptikus halálosztag" között - fejtette ki.
Rámutatott: a globális intézmények téves erkölcsi alapon Izrael vezetőjét is háborús bűnökkel vádolják. Ez az erkölcsi zűrzavar meglátása szerint a baloldal intézményrendszer hadjáratából fakad, amely a diákok generációját arra tanította, hogy a problémákat az elnyomók és elnyomottak szempontjából vizsgálják, Izraelt pedig egy kiváltságos fehér államnak tekintsék. Ennek a mentalitásnak köszönhető annak a megengedő bevándorláspolitikának a kialakulása is, amely iszlamista szubkultúrákat hozott létre nyugati országokban, ahol a bevándorlók számára a felekezeti szolidaritás a legfontosabb - mutatott rá.
A Nyugat hanyatlása áll a hátterében a bíróságok korrupt tevékenységéről, valamit a hatalom megfékezéséről folytatott összes vitának - fejtette ki, kiemelve, hogy ilyen a jogállamiságról szóló vita, amely idővel az ügyvédek közötti vitává alakult át. Bármi is különböztesse meg egymástól a mai kor vezetőit - legyen szó az üzleti vagy tudományos életről, a jogi szféráról, a katonaságról, az egyházról vagy a politikáról -, az csak ritka esetben vezethető vissza a jellemre, a bátorságra vagy a meggyőződésre - hangsúlyozta.
A volt ausztrál miniszterelnök rámutatott: az Európai Unió a jogállamiságra hivatkozva megpróbálja elnyomni azon országokat, amelyek politikájával nem ért egyet. Ezt a megszokott értelemben vett jogi formától eltérően inkább az adminisztratív zaklatás egyik formájának nevezte. Hozzátette: Donald Trump volt amerikai elnök ellen bírósági és intézményi zaklatás folyik, amely jelen esetben szimpátiát váltott ki a szavazókban egy amúgy hibákkal teli jelölt iránt, és tovább rontotta az intézményrendszerbe vetett bizalmat.
Amíg nem választunk olyan vezetőket, akikben megvan a bátorság ahhoz, hogy véget vessen annak a meglátásnak, amely szerint egyesek különleges jogot formálhatnak az országra, ahol élnek, addig nincs remény arra, hogy visszafordítsuk a kulturális hanyatlást, a jogi eljárással való visszaélések legfőbb kiváltó okát - szögezte le.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
A kormányfő azt mondta, Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani. Kifejtette, Magyarország szinte az egyetlen békepárti ország: három éve konzekvensen, nyíltan, hangosan és cselekvő módon a béke mellett áll.
A cím természetesen ironikus – de mégsem teljesen. Goethe Faustjának Mefisztója jut eszembe, aki így jellemzi önmagát: „Az erő része vagyok, / aki örökre rosszra tör, / de örökké jót tészen. / A tagadás a lényegem.”