Erdélyben a magyarlakta térségekben a szavazási kedv elmarad az átlagtól
2024. június 9. 10:12
Romániában minden korábbinál többen járultak urnákhoz vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben azonban a részévétel az első órákban 10-15 százalékkal elmaradt az országos átlagtól.
Délelőtt 10 óráig a belföldi névjegyzékekben szereplő 18 millió választópolgár 8,71 százaléka (mintegy 1,5 millió ember) adta le voksát az EP-választáson, ami több mint 30 százalékkal haladja meg a legutóbbi, 2019-es EP-választáson az első három órában regisztrált, akkor rekordnak számító részvételt.
A legaktívabbnak a dél-romániai Teleorman (14,5 százalék), Olt (13,9 százalék) és Giurgiu (12,5 százalék) megye bizonyult, alacsonyabb részvételt pedig Bukarestben (6,1 százalék), Szeben (6,5 százalék), Kolozs (6,6 százalék) megyében regisztráltak. A magyar többségű székelyföldi megyékben is az országos átlag alatt volt a részvétel: Hargita megyében 10 óráig a jogosultak 7,5 százaléka, Kovászna megyében pedig 7,9 százaléka adta le voksát az EP-választáson. A jelentős magyar lakossággal rendelkező Maros megyében 8,3 százalékos, Szatmár megyében 7,6 százalékos, Bihar megyében pedig 7,7 százalékos részvételt jegyeztek fel 10 órakor.
Az EP-választásokon regisztrált magas részvétel annak tulajdonítható, hogy Romániában vasárnap helyhatósági választást is rendeznek. Ezen helyi idő szerint 10 óráig a jogosultak 8,9 százaléka adta le voksát, szemben a 2020-as, a világjárvány körülményei között megrendezett legutóbbi önkormányzati választáson elért 7,64 százalékkal.
A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben a helyhatósági választáson is 10-15 százalékkal elmaradt a részvétel az országos átlagtól a voksolás első három órájában.
Romániában helyi idő szerint 7 és 22 (magyar idő szerint 6 és 21) óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Nem értek egyet azzal, hogy az ukránok értünk harcolnak, ugyanis Európa nincsen támadás alatt, egyetlen európai uniós vagy NATO-tagország sincs támadás alatt. Az ukránok hősiesen harcolnak, de magukért" - rögzítette a külügyminiszter.
Kollár Kinga brüsszeli kijelentéséről szólva Orbán Viktor úgy nyilatkozott, a Tisza-párti európai parlamenti képviselő "gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok képébe", hogy mindennap azért dolgozik párttársaival, hogy "Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat", és erre büszke is.
Az államtitkár kifejtette: "azt is elmondtuk, hogy nyilván szeretetből a bajba jutottaknak segítettünk, ez nem is kérdés, viszont a legnagyobb szeretet, meg a legnagyobb segítség az, amikor helybe visszük a segítséget a Hungary Helps programon keresztül".
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
