Példátlan az Európai Unió gyakorlatában, hogy az Európai Bíróság eltért az Európai Bizottság javaslatától, és hetvenszer nagyobb pénzbüntetést szabott ki a javasoltnál - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
Bakondi György ismertette: az Európai Bíróság 200 millió euróra - vagyis nyolcvan milliárd forintra - büntette Magyarországot, emellett napi egymillió euró - azaz négyszázmillió forint - összegű kényszerítő bírságot is kiszabott, amiért hazánk nem engedi be az illegális migránsokat.
Szerinte a döntés azt mutatja, hogy a liberális, baloldali politikai irány mindent megtesz annak érdekében, hogy "megtörje Magyarország ellenállását", és hogy Magyarország biztonsági helyzetét a nyugat-európai helyzethez közelítse, ahol "késes támadások, politikai feszültségek és terrorcselekmények sokasága" tapasztalható.
Bakondi György azt mondta, maga a büntetés "várható volt", meglepőnek nevezte ugyanakkor, hogy az elmarasztaló döntést csak az európai parlamenti választások után hozták nyilvánosságra. Véleménye szerint a döntéshozók abból indultak ki, hogy egy ilyen "aránytalan és a saját jogelveiket is semmibe vevő" büntetés további szavazókat hoz Magyarországon a migrációellenes politikát képviselő kormánypártoknak.
Hozzátette: az EU nemrég fogadta el a migrációs paktumot, amely a külső határok őrizetének létfontosságú szerepét hangsúlyozza és annak további erősítését tűzi ki célul. Most mégis "épp annak vagyunk tanúi, hogy megbüntetnek egy országot, amelyik őrzi a külső határt" - mutatott rá.
A főtanácsadó hangsúlyozta: nem igaz, hogy Magyarország a többi tagállamra hárítja a migráció kezelésével kapcsolatos pénzügyi terheket.
Ez téves megállapítás, a határőrizeti költségeket a magyar költségvetés finanszírozza - jelentette ki, hozzátéve: az itt feltartóztatott, visszairányított illegális migránsok nem jelennek meg Nyugat-Európában, vagyis ott nem keletkeznek többletköltségek.
"Ez is csak olyan nyilatkozat, amelyik a magyar kormány konzekvens nemzetpolitikáját, a magyar emberek érdekeinek képviseletét szeretné megsemmisíteni vagy gyengíteni" - állapította meg.
Kiemelte: a döntés értelmében be kellene engedni azokat, akik "átmásznak a kerítésen és leteszik a géppisztolyt, amivel addig lövöldöztek". Ezzel pedig értelmetlenné válna a kerítés, és értelmetlenné válna mindaz az erőfeszítés, amit a magyar emberek a költségvetési források felhasználásával eddig megtettek Magyarország védelme érdekében - magyarázta Bakondi György.
A főtanácsadó szerint figyelembe kellene venni, hogy a magyar emberek mit akarnak. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a kormány migrációs politikájának támogatása jóval nagyobb, mint a Fidesz támogatottsága. Vagyis a magyar emberek nagyon nagy többsége párthovatartozástól függetlenül úgy gondolja, hogy a külső határokat őrizni kell, és fenn kell tartani a belső rendet, a biztonságot - húzta alá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.