A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kedden elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára, valamint Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke ellen az ukrajnai háború során 2022. október 10. és 2023. március 9. között elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények miatt.
A hágai székhelyű bíróság közleménye szerint az elfogatóparancs kiadását az indokolta, hogy Sojgu, aki a vizsgált időszakban Oroszország védelmi minisztere volt, és Geraszimov, aki akkor a védelmi miniszter helyetteseként szolgált, feltételezhetően felelős polgári objektumok elleni támadások elrendelésével elkövetett háborús bűncselekményért, a polgári lakosságnak vagy polgári objektumokban okozott károkért, valamint emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért.
Alapos okkal feltételezhető, hogy a két érintett büntetőjogi felelősséget visel a fent említett bűncselekményekért, mivel saját maguk, illetve közösen, vagy másokon keresztül követték el, vagy rendelték el a bűncselekményeket - írták.
Alapos okkal feltételezhető továbbá, hogy a két gyanúsítottat felelősség terheli az orosz fegyveres erők által az ukrán elektromos infrastruktúra ellen legalább 2022. október 10. és 2023. március 9. között végrehajtott rakétacsapásokért. Az állítólagos támadások polgári objektumok ellen irányultak, és azon létesítmények esetében, amelyek az adott időpontban katonai célpontnak minősülhettek, a várható járulékos polgári veszteségek és károk egyértelműen túlzottak voltak a várt katonai előnyhöz képest.
A bíróság megjegyezte, a nemzetközi humanitárius jog egyik alapvető célkitűzése a polgári lakosság védelme a fegyveres konfliktusokban. A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésével gyanúsított Sojgu és Geraszimov cselekedetei tehát a polgári lakosság elleni cselekmények többszörös elkövetésével járó magatartásnak minősülnek - szögezték le.
Alapos okkal feltételezhető, hogy a gyanúsítottak szándékosan okoztak szenvedést vagy súlyos testi, illetve mentális vagy fizikai sérüléseket a polgári lakosságnak. Ezért büntetőjogi felelősséget viselnek emberiesség elleni bűncselekményért - tette hozzá indoklásában a Nemzetközi Büntetőbíróság.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Az ügyészek "fájó szívvel bár", de halálbüntetést kértek Tyler Robinsonra. További súlyosbító tényezőnek tekintik, hogy Charlie Kirköt politikai nézetei miatt ölték meg, tudva, hogy gyerekek is jelen lesznek a helyszínen.
A liberálbolsevik, újmarxista horda most már úgy hiszi, hogy az összes kampusz az ő kiváltságos területe, a konzervatív eszméknek ott nincs helyük, mert azok úgymond szélsőségesek - leplezi le a gyűlölködőket Kövesdi Károly.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.