Magyarország második és harmadik legnagyobb városa, Debrecen és Szeged között akkor is valamivel több mint három óra az út autóval az Alföldet átszelő 47-es főúton, ha nincs semmi fennakadás - írja a Telex. A közút két végén van lehetőség többsávos útra térni, például Debrecen és Berettyóújfalu között az M35-ös autópályán, vagy Szeged és Hódmezővásárhely között a 47-es négy-sávosított részén. A maradék 170 kilométert sima országúton lehet csak megtenni, az útburkolat minősége sem mindenhol a legjobb, és közben számos településen kell lelassítva áthaladni.
A portál arról ír, hogy Romániában több akadály is elhárult az Arad–Nagyvárad-sztráda megvalósulása elől. A szakasz megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását 2021-ben kezdték el. A több szempontú értékelés és a régészeti vizsgálatok alapján már megvan nyomvonal, melyet az illetékes román minisztérium is jóváhagyott.
A mintegy 120 km-es sztráda féltávjánál egy magyarországi határátkelőhöz is leágazik, az M44-es autóúttal kötik majd össze Békéscsaba irányába. Ez jelenleg a hiányzó kapocs ahhoz, hogy – Románián keresztül ugyan, de – legyen közvetlen autópálya-kapcsolat Debrecen és Szeged között. Debrecen és Nagyvárad, valamint Szeged és Arad között ugyanis már most is van autópálya.
Jelenleg két határellenőrzésen is át kellene esni, viszont Románia hamarosan csatlakozik a schengeni egyezményhez, és így megszűnhet a határon várakozás. Ebben az esetben a portál úgy számol, hogy a 285 kilométer hosszú út Debrecen és Szeged között 165 perc alatt tehető meg.
Vannak persze költségek is, a romániai kerülőhöz ugyanis román úthasználati díjat is kell fizetni, ami egy napra nagyjából ezer forintnak megfelelő román lej, míg az éves matricát 11 ezer forintért adják. A magyar Építési és Közlekedési Minisztériumot szerint a mintegy 70 kilométeres útvonalhossztöbblet miatt „nem valószínűsíthető még ideiglenesen sem a magyarországi forgalom átterelődése a romániai közúthálózatra”, szerintük jelentős mennyiségű autóforgalom nem fog Arad–Nagyvárad felé kerülni.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Nem értek egyet azzal, hogy az ukránok értünk harcolnak, ugyanis Európa nincsen támadás alatt, egyetlen európai uniós vagy NATO-tagország sincs támadás alatt. Az ukránok hősiesen harcolnak, de magukért" - rögzítette a külügyminiszter.
Kollár Kinga brüsszeli kijelentéséről szólva Orbán Viktor úgy nyilatkozott, a Tisza-párti európai parlamenti képviselő "gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok képébe", hogy mindennap azért dolgozik párttársaival, hogy "Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat", és erre büszke is.
Az államtitkár kifejtette: "azt is elmondtuk, hogy nyilván szeretetből a bajba jutottaknak segítettünk, ez nem is kérdés, viszont a legnagyobb szeretet, meg a legnagyobb segítség az, amikor helybe visszük a segítséget a Hungary Helps programon keresztül".