Magyarország második és harmadik legnagyobb városa, Debrecen és Szeged között akkor is valamivel több mint három óra az út autóval az Alföldet átszelő 47-es főúton, ha nincs semmi fennakadás - írja a Telex. A közút két végén van lehetőség többsávos útra térni, például Debrecen és Berettyóújfalu között az M35-ös autópályán, vagy Szeged és Hódmezővásárhely között a 47-es négy-sávosított részén. A maradék 170 kilométert sima országúton lehet csak megtenni, az útburkolat minősége sem mindenhol a legjobb, és közben számos településen kell lelassítva áthaladni.
A portál arról ír, hogy Romániában több akadály is elhárult az Arad–Nagyvárad-sztráda megvalósulása elől. A szakasz megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását 2021-ben kezdték el. A több szempontú értékelés és a régészeti vizsgálatok alapján már megvan nyomvonal, melyet az illetékes román minisztérium is jóváhagyott.
A mintegy 120 km-es sztráda féltávjánál egy magyarországi határátkelőhöz is leágazik, az M44-es autóúttal kötik majd össze Békéscsaba irányába. Ez jelenleg a hiányzó kapocs ahhoz, hogy – Románián keresztül ugyan, de – legyen közvetlen autópálya-kapcsolat Debrecen és Szeged között. Debrecen és Nagyvárad, valamint Szeged és Arad között ugyanis már most is van autópálya.
Jelenleg két határellenőrzésen is át kellene esni, viszont Románia hamarosan csatlakozik a schengeni egyezményhez, és így megszűnhet a határon várakozás. Ebben az esetben a portál úgy számol, hogy a 285 kilométer hosszú út Debrecen és Szeged között 165 perc alatt tehető meg.
Vannak persze költségek is, a romániai kerülőhöz ugyanis román úthasználati díjat is kell fizetni, ami egy napra nagyjából ezer forintnak megfelelő román lej, míg az éves matricát 11 ezer forintért adják. A magyar Építési és Közlekedési Minisztériumot szerint a mintegy 70 kilométeres útvonalhossztöbblet miatt „nem valószínűsíthető még ideiglenesen sem a magyarországi forgalom átterelődése a romániai közúthálózatra”, szerintük jelentős mennyiségű autóforgalom nem fog Arad–Nagyvárad felé kerülni.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
