Emberre támadt egy medve hétfőn este Beszterce-Naszód megyében, a Sajónagyfalu (Mariselu) községhez tartozó Sajószentiván (Santioana) településen, a férfi a lábán és az ágyékán megsérült - közölte az észak-erdélyi megye katasztrófavédelmi felügyelősége (ISU).
Az első információk szerint a férfi eszméleténél volt a támadás után, a családtagjai segítették eljutni a helyszínre érkezett mentőautóig.
Gyorke Mihai Andrei, a települést is magába foglaló vadászterület felelőse a Timponline.ro besztercei hírportálnak úgy nyilatkozott: a férfi épp a település határában található csemegekukorica-földjét kerítette be villanypásztorral, miután azt többször megdézsmálta a medve. Az állat a kukoricatáblában volt, ekkor támadt rá a javait védeni próbáló gazdára. Az illetékes szerint egy bocsos anyamedvéről van szó, mely a támadás után elszaladt a helyszínről.
Elmondta: "a vadászterületen legalább 60 medvét számoltak, míg az optimális szám kettő lenne. A nagyvadak több mezőgazdasági területet tönkretettek, juhnyájra támadtak a térségben."
Két hete egy fiatal nő életét vesztette a romániai Bucsecs-hegységben, miután egy turistaösvényen rátámadt egy medve.
A román képviselőház ennek hatására múlt hétfőn a túlszaporodott medveállomány ritkítását célzó vadászati kvótákról fogadott el törvénymódosítást. Ez a lakosság elleni támadások és anyagi károk megelőzése érdekében 2024-ben és 2025-ben is 426 barnamedve kilövését engedélyezi és évente 55 sürgősségi kilövést tesz lehetővé.
Az országban 7500 és 8100 közöttire teszik a vadon élő barnamedvék számát.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
