A korábbi adatokhoz képest jelentős növekedést tapasztalnak a határsértők számában a magyar-szerb határon - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bakondi György közölte, az elmúlt hétvégén hetven embert fogtak el a határon, az idén pedig már meghaladja a háromezer-hétszázat az elfogott migránsok száma. Szerinte ez azt jelzi, hogy van egy bizonyos visszaáramlás annak ellenére, hogy az embercsempész bandákat a szerb rendőrök kiszorították.
Úgy fogalmazott, a horvát-bosnyák határra települt, az illegális bevándorlást mozgató embercsempész csoportok egy része újra kísérletezik a magyar határ megközelítésével. Hozzátette, ez az irány azért fontos nekik, mert kevesebb határt kell átlépnie a migránsoknak Nyugat-Európa irányába, mint ha ezt az utat a Balkánon tennék meg. Kijelentette, komoly figyelemmel kísérik a görög-török határtól az illegális bevándorlással kapcsolatos információkat és készen állnak arra, hogy a jelenleginél nehezebb helyzetben is biztosítsák a határőrizetet.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója emlékeztetett, egyre több európai állam tervez szigorításokat a bevándorláspolitikájában. Példaként említette azt, hogy a dán-svéd határon lezárásokat hajtottak végre azért, hogy a Svédországból dán területeken bűncselekményeket elkövető, migrációs hátterű bűnbandákat távol tartsák. Hozzátette, Angliában és Németországban is szigorítást terveznek.
Bakondi György leszögezte, sok európai országban úgy gondolják, hogy most már túl sok a migráns, és azok túl sok juttatásban részesülnek. Az elmúlt tíz évben az általuk elkövetett bűn- és terrorcselekmények sokasága pedig politikai türelmetlenséget váltott ki a lakosságban, ezt a legutóbbi európai parlamenti választások is igazolják - mondta.
A főtanácsadó aláhúzta, a migráció negatívuma, amelyről a magyar kormány 2015 óta "visszatérően és elég világosan beszél" beigazolódik. Szerinte egyre markánsabban megjelenik a tagállamok között az az állítás, miszerint az illegális migráció elsősorban nem szociális, hanem biztonsági kérdést jelent. Hangsúlyozta, mindannak ellenére, hogy a probléma kezelése az Európai Unión belül nem szerepel ilyen hevességgel, a tagállamok nemzeti intézkedéseket terveznek.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Nem értek egyet azzal, hogy az ukránok értünk harcolnak, ugyanis Európa nincsen támadás alatt, egyetlen európai uniós vagy NATO-tagország sincs támadás alatt. Az ukránok hősiesen harcolnak, de magukért" - rögzítette a külügyminiszter.
Kollár Kinga brüsszeli kijelentéséről szólva Orbán Viktor úgy nyilatkozott, a Tisza-párti európai parlamenti képviselő "gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok képébe", hogy mindennap azért dolgozik párttársaival, hogy "Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat", és erre büszke is.
Az államtitkár kifejtette: "azt is elmondtuk, hogy nyilván szeretetből a bajba jutottaknak segítettünk, ez nem is kérdés, viszont a legnagyobb szeretet, meg a legnagyobb segítség az, amikor helybe visszük a segítséget a Hungary Helps programon keresztül".