Brüsszel képtelen beletörődni abba, hogy Magyarország nem enged be migránsokat - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a TV2 reggeli műsorában pénteken, jelezve: a legutóbbi kormányülésen szóba került, hogy milyen jogi lépést, pert lehet indítani az Európai Bizottság ellen.
Bakondi György kiemelte, hogy Magyarország saját költségvetési forrásokból biztonságos határőrizeti rendszert működtet a szerb határszakaszon már tíz éve. Mindez sok milliárd forintos költséggel jár, az Európai Uniótól azonban anyagi támogatás helyett csak "szüntelen politikai, jogi és médiatámadásokat" kap Magyarország - tette hozzá.
Hangsúlyozta: az említett határszakasz nemcsak Magyarország belső biztonságát garantálja, hanem az EU tagállamait, polgárait is oltalmazza. A magyar kormány ezért úgy gondolja, reális és indokolt, hogy uniós forrásokhoz is hozzáférhessen a védelmi költségek legalább egy részének fedezésére.
"Olyan forrásokhoz, amit minden más állam megkap, csak mi nem" - jegyezte meg.
A főtanácsadó közölte: a legutóbbi kormányülésen szóba került, hogy milyen jogi lépést, pert lehet indítani az Európai Bizottság ellen.
Felidézte, hogy néhány héttel ezelőtt 80 milliárd forintos bírságot szabtak ki Magyarországra a tranzitzónák miatt, miközben az Európai Bizottság maga is egy ahhoz nagyon hasonlót tervez megvalósítani a migrációs paktumban.
Hozzátette: Magyarországnak napi 400 millió forintos büntetést is kellene fizetnie mindaddig, amíg feltartóztatja a politikai menekültstátuszra nem jogosultakat.
Ez aránytalan és rendkívül súlyos következményekkel járó büntetés, ami arra próbálja rákényszeríteni Magyarországot, hogy feladja a migrációs politikáját, és felszámolja a hatőrizeti rendszert - mutatott rá Bakondi György, hangsúlyozva: ha Magyarország felszámolná a határőrizetet, az súlyosan veszélyeztetné a magyar emberek mindennapjainak biztonságát.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
