Kisoroszi még mindig nem szabadult ki a víz fogságából
2024. szeptember 23. 10:40
Még továbbra is áll a víz a Szentendrei-sziget északi csúcsán lévő, a külvilágtól elvágott településre vezető úton, és Molnár Csaba polgármester elmondta, már dolgoznak a munkagépek, hogy minél előbb járhatóvá tegyék, de erre még várni kell. Még nem lehet közúton megközelíteni Kisoroszit, az utakra nagy mennyiségű hordalék került – mondta az InfoRádióban a település polgármestere. Molnár Csaba hozzátette, továbbra is vannak még vízzel borított útszakaszok, de már a település és a Magyar Közút gépei megkezdték az aszfalt takarítását vasárnap este, és azóta is zajlik a munka. A polgármester tájékoztatása szerint több helyen még 10-30 centis víz borítja a községet a külvilággal összekötő egyetlen utat, és azt valószínűsíti, hogy estére visszahúzódik a burkolatról a Duna, de azt csak utána tudják megmondani, hogy mennyi időt vesz igénybe a hordalék eltávolítása.
Molnár Csaba arról is beszámolt, hogy a külvilágtól napok óta elzárt Kisoroszi ellátása folyamatosan biztosított volt, az élelmiszer-szállítmányok menetrend szerint érkeztek a Visegrád-Szentgyörgypusztára, ahonnan motorhajóval vitték át a boltba. Téves hír volt az is, hogy a településen kikapcsolták az áramot, mert végig az árvíz alatt működött a víz- és az áramszolgáltatás. A Fővárosi Vízművek szakembereit naponta hajóval vitték a helyszínre, hogy ellenőrizzék a vízmintát, és mindig mindent rendben találtak. A helyiek a bezártságot az utóbbi napokban már nehezebben viselték a polgármester szerint.
"Az elején, aki még ezt nem élte meg, várakozással, aztán pici csodálkozással fogadta, mert beállt a víz, és ez egy nagy tó lett, tele vízimadarakkal. A rutinosabbak, akik már több árvizet megéltek, tudták, hogy mi fog következni. Most, hogy indul a hét, amikor már mindenkinek dolgozni kell, iskolába kell menni, nyilvánvalóan picit az emberek most már izgatottabbak, ezért dolgozunk azon, hogy minél előbb meg tudjunk nyitni" – mondta Molnár Csaba. Arról is beszámolt, hogy mindent megtettek a lakosok biztonságáért, folyamatosan a településen volt bent volt egy mentőhelikopter egy tűzoltóautó, és az orvosi ellátást is biztosították. Mint elmondta, volt is veszélyhelyzet, egy esetben éjszaka kellett egy kisfiút a partra vinni, ahol már a mentőautó várta, míg két beteget mentőhelikopterrel kellett kórházba szállítani. "Látták az emberek, hogy azon dolgozunk, hogy próbáljuk minimálisra csökkenteni a kockázati tényezőket, nem lehet nyilván a nullára, és ezért azt mondom, hogy elégedetlen hang nincs a településen" – értékelt a polgármester.
A takarítási, helyreállítási munkákhoz már nincs szükségük önkéntesekre sem, mert az utat már takarítják, míg a települést nem öntötte el az ér, mert a korábbi árvizek tapasztalataiból kiindulva úgy magasították meg a védműveket, hogy alig kellett homokzsákokat használniuk, így eltakarítani sem kell őket.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.