Az építésgazdaság szereplői is felfigyeltek az Orbán Viktor miniszterelnök által tett bejelentésekre. A lakásépítést és felújítást támogató kormányprogramok erősítik a lakosság lakásépítési-felújítási bizalmát, a termékgyártók és kivitelezők piaci kitartását. A kormányzati kedvezmények a lakossági megtakarításokat értéknövelő fogyasztás irányába terelik. A lakásépítés jelenlegi mélypontról való kimozdításához a kormányprogramokon túl szükséges a piaci alapú finanszírozás rendeződése, ami 5% és az alatti kamatszintet jelent, hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke. A megfizethető lakás iránti tömeges igény felsorakozik a prémium lakásigény mellé – jelentette a Gondolának az ÉVOSZ.

Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A drasztikus áremelkedések következtében a lakosság reálkeresetének növekedése elmarad a lakásárak ár-növekedésétől. A megfizethető lakás gondolata megelőzi a prémium lakásokét. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szükség. 5% feletti kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható. A 2024. év az utóbbi évek lakásépítési mélypontja.

Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések és kapacitásszűkösség szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Hazai gyártású építési termékek és kivitelezői kapacitás jelenleg 25.000 új lakás megépítésére rendelkezésre áll. Ezzel szemben ebben az évben az ÉVOSZ várakozásai szerint mintegy 16 ezer lakás használatba adása várható.

A lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásfelújítás területén, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.

Ahhoz, hogy a 2021-2023. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2024-2025. években a lakásépítések számának zuhanása megálljon, valamint azért, hogy a lakásépítés és a lakásfelújítás egyenrangú legyen, a kormányzati bejelentéseket követően gyorsan indítható programokat vár az építőipar is.

Az eljárási rendjében egyszerűsített, kevesebb bürokráciával járó, átalakított Otthonfelújítási Támogatási Program mielőbbi elindítását javasolta az ÉVOSZ. Energiamegtakarítási szempontból célszerű a 2007 előtt épült lakóingatlanokig kiterjeszteni a támogatható lakóingatlanokat. Életszerű lenne, ha a jóváhagyott felújítási pályázatokon belül a megrendelő lehetőséget kapna egyszerű bejelentéssel a kivitelező váltásra és az építési termékek egyenértékű termékcseréjére is.

Az újépítésű lakások finanszírozásához javasoljuk, hogy a MNB a Zöld Otthonteremtési Programját indítsa újra.

Az ÉVOSZ 2025. év elejére várja a vidéki lakásépítéseket és lakásfelújításokat támogató, ösztönző kormányprogram elindítását. Ennek keretében széleskörű építési-felújítási műszaki tartalom meghatározása indokolt, minősített, környezettudatos építési anyagokat és regisztrált vállalkozásokat előtérbe helyezve. Az ÉVOSZ számára versenyegyenlőségi kérdés is a támogatott beruházásokon való részvételi lehetőség. A programokban való regisztrált kivitelezői részvétel teszi lehetővé a kóklerek kiszorítását a versenyből. Akinek nincs a tevékenységre jogosultsága, nincs legalább két mérlegévről rendezett költségvetési kapcsolata és elfogadható referenciája, az ne vehessen részt kormányzati programokban. Másrészt az ÉVOSZ szeretné rászoktatni a megrendelőket a hazai gyártású, jó minőségű építőanyagok igénybevételére – zárul a Gondolához eljuttatott ÉVOSZ-jelentés.