Szabó Kimmel Tamás és Hermányi Mariann hamarosan David Mamet drámájában a Centrál Színházban
2024. november 18. 10:30

A héten, november 23-án kerül a Centrál Színház színpadára a kérlelhetetlen tollú kortárs amerikai drámaíró, a Pulitzer-díjas és Oscar-jelölt David Mamet Oleanna című darabja Puskás Samu fordításában és rendezésében. Egy diáklány szexuális zaklatással vádolja tanárát. A szakmai mérföldkőhöz érkező professzor, a férfiak és nők közt épp újraíródó szabályrendszerhez kénytelen alkalmazkodni, vagy elveszíthet mindent, amiért eddig dolgozott. Az áramütésszerű történet áthidalhatatlan származási különbségekről és a nemek háborújáról szól. Carolt A besúgó, illetve Az Árulók című sorozatokból ismert Hermányi Mariann, a színház új társulati tagja játssza, a professzor bravúros alakítást kívánó szerepében pedig először lép a Centrál színpadára Szabó Kimmel Tamás.

John (Szabó Kimmel Tamás) okkal körülrajongott avantgárd tanár, sikeres szerző, a neveléstudomány formabontó fenegyerekeke. Egyik előadása után tanítványa, Carol (Hermányi Mariann) a segítségét kéri, mert rossz jegye nagyban befolyásolja továbbtanulási lehetőségeit. Carol nem érti az órán elhangzottakat, ezért John felajánlja a kötelezőt jócskán meghaladó segítségét. Néhány nappal később kiderül, hogy a lány szexuális zaklatás vádjával feljelentette tanárát. Az áramütésszerű történet a kiváló professzor és fiatal tanítványának párharca, áthidalhatatlan származási különbségek háborúja.

„Az Oleanna nagyon érdekes mű, mely fontos társadalmi témákkal foglalkozik. Egyrészt a MeToo-ból adódó, másrészt a szereplők eltérő szociális hátteréből fakadó feszültségek kerülnek a felszínre. John-t alakítom, aki egy nagy tudású, szabadszellemű egyetemi professzor. Önmagát kevésbé, de a hivatását annál komolyabban veszi. A mandátumszerzés és a családalapítás kapujában karnyújtásnyira van az amerikai álom valóra váltásától. Két ember pengeéles csatározását követheti nyomon a néző. Mindeközben a darab arra is emlékeztet, hogy akkor vagyunk a legsebezhetőbbek, mikor sebezhetetlennek érezzük magunkat.” - nyilatkozta Szabó Kimmel Tamás.

„A kedvenc idézetem, mely Carol szájából hangzik el, jól jellemzi a darabban ábrázolt problémát: -"Magának nincsenek érzései?" A végső nagy érvelés... Merthogy minek nincsenek érzései? A tárgyaknak. Nem értek egyet magával és rögtön felmerül a kérdés, hogy ember vagyok- e egyáltalán..." - idézi Hermányi Mariann.

„Az egyenjogúság kérdéséről, a társadalmi rétegek között tátongó feneketlen szakadékról, meg a nemek harcáról írt darabot David Mamet. Iszonyatosan felbosszantott este, mikor először olvastam. Reggelre tudtam, hogy nagyon szeretem, nagyon fontos darab. Meg milyen más termőtalaja lehet a katarzisnak, mint az ekkora érzelmek, ekkora erkölcsi dilemmák. Igyekszem olyan előadást létrehozni, ami okítás helyett kérdez és hatásvadászat helyett az emberi hatás áldozatait láttatja. Mindnyájunknak jócskán van mit mondani ezekről a témákról, úgyhogy beszélgessünk róluk bátran. Ez minden változás gyökere.” – tette hozzá az előadás fordítója és rendezője, Puskás Samu.

David Mamet forgatókönyvíró, rendező, író 1947-ben született Chicagóban. Pályafutását színészként és rendezőként kezdte, de aztán kedvet kapott az íráshoz. Három off-off-Brodaway darab szerzőjeként vált ismertté. Az 1984-es Glengarry Glen Rossért Pulitzer-díjat kapott. Sikerét nagyrészt szokatlan színpadi dialógusainak köszönheti: az ún. Mametspeak (Mametbeszéd) pattogó párbeszédekre és profán kifejezések használatára utal. Az Oleanna premierje 1992-ben volt, majd Mamet 1994-ben filmre vitte saját darabját. David Mamet filmes alkotóként is elismert. Ő írta többek között A postás mindig kétszer csenget, az Aki legyőzte Al Caponét és Az ítélet forgatókönyvét, utóbbiért 1982-ben Oscar-díjra jelölték.

gondola
Címkék:
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • A modernitás többé nem nyugati kategória
    Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.
  • A magyarság világnemzetté vált
    A magyarság az egész világon jelen van. "A mi feladatunk, hogy a kihívásokból lehetőséget kovácsoljunk, ezért lehetőségként tekintünk arra, hogy világnemzetté vált a magyarság" - mutatott rá Semjén Zsolt.
  • Közép-Ázsia az egyik leggyorsabban fejlődő térség
    A magyar kormányfő felidézte, hogy 17 évvel ezelőtt járt legutóbb kazah elnök Magyarországon. Önmagában ez is aláhúzza Kaszim-Zsomart Tokajev látogatásának fontosságát, aki egy hatalmas országot képvisel az egyik legígéretesebb régióból - mondta.
MTI Hírfelhasználó