Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elképzelhető egy olyan tűzszüneti megoldás, amelynek alapján a NATO "védőernyő" alá vehetné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni.
Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, péntek este ismertetett interjúban kijelentette: eddig senki nem tett Ukrajnának olyan javaslatot, amelynek értelmében "csak ez vagy az az ukrán terület kerülne be a NATO-ba".
Mégis tény azonban, hogy egy ilyen megoldás véget vethetne az Oroszországgal vívott háború "forró szakaszának" - fogalmazott az ukrán államfő.
Kijelentette: a NATO-csatlakozásra szóló hivatalos meghívásnak a nemzetközileg elismert ukrán határok közé eső terület egészére vonatkoznia kell, nem csupán egyes ukrán területekre, mivel az utóbbi megoldás elismerné, hogy bizonyos ukrán országrészek Ukrajnához, más térségek Oroszországhoz tartoznak.
Hozzátette: az ukrán alkotmány tiltja annak elismerését, hogy Ukrajna orosz megállás alatt lévő területe Oroszország része.
Zelenszkij megismételte ugyanakkor, hogy ha Ukrajna véget akar vetni a háború "forró szakaszának", akkor a NATO védőernyőjét egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, "mégpedig gyorsan".
Az ukrán elnök szerint ezután lehetőség nyílhat arra, hogy Ukrajna diplomáciai úton szerezze vissza területének többi részét.
Zelenszkij úgy fogalmazott: számos ország javasolta Ukrajnának a tűzszünet elfogadását, de a kérdés az, hogy "ez a tűzszünet hol lenne". Hozzátette: a tűzszünetnek garantálnia kell, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "nem jön vissza" újabb ukrán területekért.
Az ukrán államfő szerint éppen azért lenne szükség a NATO-védőernyő "azonnali" kiterjesztésére a kijevi ellenőrzésű ukrán területekre, hogy "Putyin ne jöhessen vissza".
Zelenszkij a pénteki Sky News-interjúban kijelentette: Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel közvetlenül szeretne majd együttműködni, és személyesen vele szeretné megosztani elképzeléseit, mivel Trump környezetéből "egymástól eltérő hangok hallhatók".
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
