Az adatok azt mutatják, folyamatosan javul a játékvezetők teljesítménye az OTP Bank Ligában Hanacsek Attila, a Magyar Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottsága elnökének tájékoztatása szerint.

A korábbi nemzetközi bíró az MLSZ telki edzőközpontjában tartott háttérbeszélgetést a sajtó képviselőinek, akiknek a játékvezetéssel kapcsolatos aktualitásokat, a 2024/25-ös szezon első felében mért adatokat, illetve az elmúlt időszakban történt fontosabb eseményeket mutatta be.

Hanacsek Attila általánosságban azzal kezdte, hogy a VAR-rendszer 2021-es bevezetése óta a hibák jelentős mértékben csökkentek, ráadásul nem csupán bírói szempontból hozott javulást a technológia (80 százalékkal csökkent a súlyos hibák száma), hanem a játék tisztasága szempontjából is. Mint mondta, kimutathatóan kevesebb a piros és sárga lap, sőt a büntetőrúgások száma is a korábbi időszakhoz képest, mivel a játékosok is tisztában vannak vele, hogy 12 kamera figyeli őket a mérkőzéseken.

A jelenlegi szezonra vonatkozó statisztikai adatok ismertetését megelőzően elhangzott, hogy a játékvezetők nagyon komoly terhelésnek vannak kitéve, amit Hanacsek Attila az európai szövetség adataival érzékeltetett. Ezek alapján a játékvezetők 10-12 kilométert és 800 irányváltást tesznek meg meccsenként, míg asszisztenseik 5-7 kilométert. A bíróknak átlagban 245 döntést kell meghozniuk találkozónként, azaz 22 másodpercenként egyet, míg segítőiknek az oldalvonalnál 60-at.

A játékvezetők aktuális teljesítményére térve elhangzott, hogy az értékelések alapját az ellenőrök jelentései képezik, ugyanakkor nem csupán szöveges értékelés van, hanem pontos statisztikai adatokat is vezetnek a bíráskodás minden területéről, és ezek az adatok egyértelműen javulást jeleznek.

"A számok nem azt mutatják, hogy rossz irányba megy a magyar játékvezetés"
- jegyezte meg Hanacsek, aki szezonokra lebontott grafikonokkal vázolta fel a teljesítmény alakulását. Mint kiderült, a mostani szezonban a tavalyi utolsó, 17. fordulóval bezárólag - azaz szinte pontosan féltávig - 101 mérkőzést rendeztek meg az élvonalban, ezeken összesen három súlyos hiba történt, az előző kiírásban pedig hét, míg az utolsó nem VAR-os idényben, a 2020/21-esben 31.

A játékvezetők döntéspontossága 99,1 százalékos ebben a szezonban, míg 2018/19-ben 91,7 százalék volt. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a hét kiemelt országos bajnokságban (kupában) a nagyon eredményes játékvezetői osztályzatok száma 30,5 százalékkal nőtt, az asszisztensi teljesítmények pedig 21 százalékos javulást mutatnak.

A háttérbeszélgetésen külön foglalkozott Hanacsek Attila a VAR-bírókkal, akiket szintén minden részletre kiterjedően külön értékelnek és folyamatosan fejlesztenek, számukra hét képzési formája van az MLSZ-nek. Mint mondta, korábban kaptak kritikát - mások mellett Csányi Sándor MLSZ-elnöktől is - az indokolatlanul hosszan megszülető döntések nagyobb száma miatt, s ebben szintén előre tudtak lépni.

Hanacsek szavai szerint a mostani szezonban eddig tíz három percnél hosszabb idő alatt meghozott döntés volt a élvonalban (melyek összetett játékhelyzetek voltak). A 101 szezonbeli mérkőzésen 1604 döntést rögzítettek, melyek átlagos ellenőrzési ideje 29,5 másodperc. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a gyorsaság nem mehet a megfelelő döntés meghozatalának rovására.

"Nekünk is az az érdekünk, hogy a VAR-rendszert minél kevesebb kritika érje"
- jegyezte meg Hanacsek Attila, aki hozzátette, hogy saját tapasztalatai szerint VAR-vizsgálatnál 2 perc 30-2 perc 45 másodperc az az idő, amit a nézők még tolerálnak, "utána kezdenek el méltatni bennünket és az MLSZ-t".

Hanacsek Attila hosszan beszélt a játékvezetők toborzásáról és képzési formáiról és örömmel mondta el, hogy az NB I 15. és 17. fordulója között, illetve válogatott mérkőzéseken sikeres reklámkampányt folytattak "Legyél te is játékvezető" elnevezéssel, melynek hatására harminc éve nem látott érdeklődést tapasztaltak. Budapesten 120-130-an jelentkeztek, ehhez hasonlóra pedig legutóbb 1994-ben volt példa, miután Puhl Sándor világbajnoki döntőt vezetett.

A toborzásra nagy szükség van, ugyanis 2012 óta szinte folyamatosan csökkent a játékvezetők száma egészen 2024-ig, amikor a 2023-as 2871-es létszámot 3105-re tudták növelni és öt vármegyét leszámítva mindenhol elérték az ideális létszámot az országban.

Hanacsek Attila a beszélgetés során többször hangsúlyozta, hogy a tendencia javul, de tisztában vannak azzal, hogy vannak hibáik, és igyekeznek ezeken folyamatosan javítani. Emellett pedig hangsúlyozta, hogy a kritikákkal szemben nem elutasítóak és a jogos bírálatot elismerik, ugyanakkor a személyeskedést nem tudják elfogadni.