Feltették pénteken Nicolas Sarkozyre az elektromos nyomkövetőt, amelynek viselésére decemberben ítélte a francia semmítőszék befolyással való üzérkedés és korrupció miatt a volt francia köztársasági elnököt.

Nicolas Sarkozyt január 28-án idézte be egy bíró a párizsi bíróságra, hogy meghatározza az intézkedés feltételeit. Az idézést követően a bíró február 7-ét jelölte meg a büntetés megkezdésének időpontjaként .

A nyomkövetőt péntek délután otthonában tették fel az exelnök bokájára - közölte a párizsi ügyészség.

Nicolas Sarkozy ezentúl csak előre megjelölt időpontokban hagyhatja el otthonát, amelyeket a bíróval való múlt heti találkozója során határozták meg.

A volt francia államfőt (2007-2012) - akit azzal vádoltak, hogy információkért cserébe meg akart vesztegetni egy magas rangú francia bírót - első fokon egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a párizsi büntetőbíróság 2021 márciusában.

A fellebbviteli bíróság 2023 májusában megerősítette az ítéletet, amely szerint a letöltendő elzárást elektromos nyomkövető viselése mellett szabadlábon töltheti Nicolas Sarkozy, aki ezt követően fordult a semmítőszékhez, amely december 18-án jogerőre emelte az ítéletet.

Az exelnök jelezte, hogy betartja a jogerős ítéletet, de az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért.

A beadvány ellenére a legmagasabb francia jogi fórumon meghozott ítélet jogerős, így nem akadályozza meg a kiszabott büntetések végrehajtását. A 69 éves volt államfőt mellékbüntetésként három évre eltiltották a közügyektől.

A volt államfő jelenleg heti három délutánt tölt a párizsi bíróságon, ahol január 6-tól április 10-ig folyik a pere a 2007-es kampányának feltételezett líbiai finanszírozása ügyében.

Nem sokkal azután, hogy a korrupciós ügyben jogerőssé tette a semmítőszék az ítéletet, de még a líbiai finanszírozás ügyében indított per megkezdése előtt, Nicolas Sarkozy feleségével és lányával a Seychelle-szigetekre utazott nyaralni, amit ezentúl nem tehet meg bírói engedély nélkül.

Viszont hamarosan kérheti majd a feltételes szabadlábra helyezését - és így a nyomkövető eltávolítását - bizonyos feltételek mellett, ahogyan azt a törvény a 70 év feletti személyek számára lehetővé teszi. Nicolas Sarkozy január 28-án töltötte be 70. életévét.

Nicolas Sarkozy ellen több jogi eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció miatt jogerősem elítéltek egy volt köztársasági elnököt.

A volt államfő telefonját 2014 elején lehallgatták egy nyomozás keretében, amelyet azért indítottak, mert Sarkozy 2007-es győztes elnökválasztási kampánya során állítólag Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőtől is kapott törvénytelen módon támogatást.

Az egyik ilyen lehallgatott telefonbeszélgetésből kiderült, hogy Gilbert Azibert, a francia semmítőszék egyik magas rangú bírája rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolta meg, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsították.

Az ügyvéd és a bíró ugyanazt a büntetést kapta, mint a volt elnök, de az ügyvédet mellékbüntetésként három évre eltiltották hivatása gyakorlásától.

Nicolas Sarkozy az évek óta tartó eljárásban végig tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét.