183 évvel ezelőtt, február 4-én született Genersich Antal, a XIX. század kiemelkedő orvos-személyisége, a kórbonctan és a törvényszéki orvostan egyetemi tanára, iskolateremtő, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Kórbonctani Intézetének megalapítója.
kozterkep.hu
Zipser családból szarmazott, a család a XVI. szd. óta ismert a Szepességben, Késmarkon és Löcsen.Testvéreivel együtt korán elvesztette apját, félárvaként apai nagyanyjához került Késmárkra 2010 szeptembere óta emléktáblával jelölték meg a házat.
Èrettségi után pesti Királyi Magyar Egyetem orvosi fakultására iratkozott be, mivel anyagi támasza nem volt, így házitanítóként tartotta fenn magát. Az anatómia már gimnazistaként is érdekelte, így tudásával kitűnt társai közül és a bonctan tanára felfigyelt a szorgalmas fiatalemberre és demonstrátorként foglalkoztatta tanszékén. A jó eredményei lehetővé tették, hogy ösztöndíjban részesüljön és még felavatása előtt a Kórbonctan tanszékre tanársegédnek nevezzék ki Arányi Lajos mellé.
1865. októberében orvosdoktori oklevelet, majd közel egy év múlva sebészdoktori, szülészmesteri és szemészmesteri oklevelet szerzett. 1868-ban már Pest-város boncoló főorvosává nevezték ki még ebben az évben a Szt. Rókus Kórháznak is boncolóorvosa lett.
Elévülhetetlen érdemeket szerzett 25 évi kolozsvári és 18 évi budapesti tevékenysége alatt,mint egyetemi tanár,kiváló prosektor, oktató es kutató.
Kórboncnokként már fi atal orvos korától kezdve számos fontos felismerést tett. Ő volt az első, aki a neurofi bromatosis örökletes voltára felhívta a figyelmet, miután tanulmányútja során Würzburgban von Recklinghausen (1833–1910), a kór leírója, rábízta a második neurofibromatosisban szenvedő betege boncolását. Genersich derítette ki, hogy az elhunyt családjában még van egy hasonló beteg. Magyarországon ő írta le elsőként az actinomycosist, egy szarvasmarhánál észlelt eset kapcsán. Más, paraziták által okozott betegségekkel (például trichinosis) is behatóan foglalkozott. Napjainkban is idézik, mint a gyermekkori enterocoli tis necrotisans első leíróját.
Genersich elsöként mutatott rá a human és az allati tuberculotikus infectio különbsegégre.A human- és az állati tuberculosis bacterium különböznek egymástól. 1890-ben tartott kongresszuson ezt Robert Koch nem fogadta el. 1905-ben Londonban Robert Koch beszélt a human- és állati tubercuosis bakterium között különbségekröl,anélkül,hogy Genersich nevét megemlitette volna.
Genersich tervei alapján épült az 1872-ben megalakult kolozsvári egyetemen a Kórbonctani Intézet, majd 1895-ben megkapta a korábban anatómiai tanszék, a mai I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet épületét, és újraszervezte a Budapesti Egyetem I. Kórbonctani Intézetét. Klinikopatológiai szemlélettel rendelkezett, ő volt az első Magyarországon, aki fontosnak tartotta, hogy rendszeres, szombatonkénti megbeszéléseken mutassák be az elmúlt hét boncolási anyagát, a klinikusok jelenléte mellett.
1918. június 4-én bekövetkezett haláláig tevékeny irányítója maradt a magyar orvostudománynak. Végakaratának megfelelően holttestét a házsongárdi temetöneb Kolozsvárott temették el
Emlékét a Genersich Antal Alapítvány mellett több szobor őrzi, például Kolozsvárott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházának dísztermében, a budapesti Szent István Kórház bejáratánál, valamint az I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben is. Ez utóbbi épület könyvtárában őrzik a róla készült festményt, valamint megtalálható a munkásságának fontos eredményeit összegző poszter is.
Genersich Antal emlékére un. boncolási versenyt rendeznek,a késöbbi egyetemi tanár Romhányi György (1951-1976 Pécsi Tudomány Egyetem orvosi fakultása) V. éves hallgató korában ezt megnyerte,késöbbi fönöke neme Balogh Ernö ekkor figyelt fel rá es hivta meg intézetébe demonstrátornak. Végzés után az I. Sz. Kórbonctani Intézetbe került és 1946-ig itt dolgozott. Mint egyetemi docenst 1945-ben tanársegéddé degradáltak, 1946 juniusában felmondott.
Prof. Dr. em Makovitzky József (Universitöt Heidelberg és Universität Freiburg i. Br.)
Az erősödő radikális zöld mozgalmak a nyugati világban is veszélyeztették a gazdasági növekedést, hiszen – Kenneth Ewart Boulding amerikai közgazdász szerint – „Ha valaki azt képzeli, hogy egy véges világban végtelenül lehet növekedni, az vagy bolond, vagy közgazdász.”
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
A magyarok többsége párkapcsolatban képzeli el az életét és tízből heten a házasságot tartják a legideálisabb életformának. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) januári reprezentatív felmérése szerint a magyarok alapvetően házasságpártiak. A fiatalok körében az átlagnál is kedvezőbb a házasság megítélése.
Sajnos ki kell ábrándítsuk azokat, akik legyintenek, hogy csak egy kattintásvadász címről van szó. Egy japán férfi valóban rengeteg pénzt költött arra, hogy kutyává válhasson, most pedig Tocotoco Állatkert néven indította el vállalkozását, ahol bárki négylábú házi kedvencé válhat.
Az ezredes megemlíti, hogy az amerikaiaktól kapott fegyverek jelentős része, akár a fele is, az ukrán katonaság által eladásra kerül, és ezek a fegyverek a mexikói drogkartelleknél kötnek ki. Bár Zelenszkij ukrán elnök tagadja ezeket az állításokat, a valóság az Davis szerint, hogy a fegyverek illegális kereskedelme egy nyílt titok, de a média nem foglalkozik vele.
Az erősödő radikális zöld mozgalmak a nyugati világban is veszélyeztették a gazdasági növekedést, hiszen – Kenneth Ewart Boulding amerikai közgazdász szerint – „Ha valaki azt képzeli, hogy egy véges világban végtelenül lehet növekedni, az vagy bolond, vagy közgazdász.”
