London eddig 25 milliárd font értékű orosz pénzügyi eszközt zárolt
2025. március 24. 22:05
A brit kormány eddig több mint 25 milliárd font (csaknem 12 ezer milliárd forint) értékű orosz pénzügyi eszközt zárolt az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt szankciók részeként - közölte vasárnap a londoni pénzügyminisztérium.
A tárca a pénzügyi szankciók érvényesítéséért felelős minisztériumi hivatal (Office of Financial Sanctions Implementation, OFSI) éves összesítését ismertető tájékoztatásában kiemeli, hogy Oroszország még soha nem szembesült olyan mértékű szankciókkal, amelyeket Nagy-Britannia és szövetségesei az ukrajnai háború kezdete óta foganatosítottak.
A minisztérium adatai szerint a büntetőintézkedések több mint 400 milliárd dollár pénzforrástól fosztották meg Oroszországot; ez négyévi orosz katonai költségvetésnek felel meg.
A brit kormány a zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából 2,26 milliárd font (1080 milliárd forint) értékű hitelkeretet állított össze Ukrajnának hadianyagok beszerzésére, és a minap folyósította a hitelcsomag első 752 millió fontos részletét.
A hitelmegállapodást Rachel Reeves brit és Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter írta alá a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében március elején összehívott londoni csúcsértekezleten.
A hitelcsomagot a szankciók alapján zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik, így Ukrajnát a kölcsön után nem terheli visszafizetési kötelezettség.
A brit kormány álláspontja szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére, így felhasználhatók a zárolt orosz vagyoneszközök Ukrajna pénzügyi támogatására.
London többször hangsúlyozta, hogy a kölcsön nem a befagyasztott orosz tőke elkobzását jelenti.
Nagy-Britannia a háború kezdete óta 12,8 milliárd font (több mint 6100 milliárd forint) katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.